Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

REICH MÁRTON bérelte, akinek ezúttal sem kellett óvadékot elhelyeznie. (KÉGL. Haszonbérleti kimutatások: 27. sorsz. 1892.) A birtokok mellett számos más haszonbérleti forrása is volt az uradalomnak. PL: komp: rév: (: Rév), korcsmák: csárdák; malmok (szél-, száraz-, vízimalom), olajsutu, olajütő (olaj s aj tolók); halászóvizek és még mások. 1904-ben pl. a Csomó-hoz tartozó Vádéi korcsmát ANDRÁS JÁNOS bérelte évi 125 forintért

31 Természetesen voltak különbségek a különféle létesítmények bérletei között azok mérete, állapota, valamint a hely befolyásolta döntően, hogy mennyi bérlettel elégedett meg a gazdaságvezetés. A Dunaparton jelentős földtulajdonnal rendelkezett az érsekség, ezért számos esetben a hajóállomás, a raktárak érseki tulajdonú területen állottak, aminek ellenében kapott bért a hajóstársaságoktól az uradalom.

32 A sokféle bérlet és a sokszínű megállapodás számos ellentmondást teremtett egymás közt is és az uradalommal is. Ezek között a gazdálkodás szempontjából legjellemzőbb talán az, amikor egy birtokot többen béreltek. 1863. júl. 5-én SPECH LAJOS „urad(almi) főtiszt" (főintéző: jószágigazgató) megbízza TOMSICS MÁTYÁS uradalmi másodmérnököt, hogy haladék nélkül menjen O-sükösdre és a hat bérletet mérje fel a mostani használat szerint (és) vezesse a térképekre. A hajósi tiszttartó úrral pedig „az utolsó évi vetésre nézve a szerződések értelme szerént tegyen jelentést, s' átallyába ezen birtok kezelése iránt költsönös értekezés folytán adjanak véleményt".

33 Bérlők: 1. 500 hold két tagban Húber Dávid (szántó lehet); 2. 200 hold Freund Farkasnál (ugyanúgy); 3. 200 hold legeltetésre Valentin Dávidnál; 4. 200 hold legelő és kaszáló ismét Valentin Dávidnál; 5. Osükösdi marha legelő és kaszáló 153 1/2 Valentin Dávidnál 6. 300 hold legelő Reich Márk és társainál. 31 Hszonbérletekre a szerződések megkötése után 5% „tiszti díjat" szedtek be, amit a „tisztek" időnként felosztottak. Az eljárási költségen kívül beszedték a biztosítási díjat. Egyre inkább általános lett a tűzbiztosítás. A rendszeres kéményseprés miatt ritkábban fordultak elő a kéménytüzek, csökkent a tűzveszély. 32 Ilyen volt pl. a foktői Meszesi Duna-part. A hajózást szolgáló épületek, (iroda, raktár) érseki tulajdonú földön épült, s így az uradalom méltányos bérleti díjat kapott a kikötőt igénybe vevő hajóstársaságoktól, várostól és megyei intézménytől. Egyébként ezen a viszonylag magasabb partszakaszon régen valóban voltak „mészégetők", valóban folyt mészégetés. (Innen a név is.) Volt itt elegendő rakodóhely uradalmi tűzifának, különféle építőanyagnak, homoknak, sódernak (mederből kotort folyami kavicsnak). A hajóállomás tulajdonképpen Kalocsa város hajóállomása volt Kalocsa-Meszes; Kalocsa-Foktő néven. 33 SPECH LAJOS főtiszt utasította TOMSICH MÁTYÁS uradalmi másodmérnököt, hogy haladék nélkül utazzék Ó-Sükösdre, s győződjön meg arról, hogy a bérlők miként hasznosítják a bérletet, mert tudomásukra jutott, hogy „albérlőket" fogadtak, sőt az uradalom tudta nélkül legelőket „törtek fel" (szánottak fel). S minthogy a bérlet lejár, a főtiszt tudni akarja, a hajósi kerület főtisztjének és a másodmérnöknek a javaslatát a jövőbeni hasznosításra. Rögzítsék a térképen a jelenlegi termelési állapotot is. (834-1863. főtiszti ikt. iratok.)