Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

A másik tanító SALAMON BÉLA, aki ugyancsak két méteröl lágy fát kapott, aminek átvételét „megismeri". A századfordulóra a nagyobb érsekségi puszták többségén létesült elemi iskola, amelyek fenntartását kizárólagosan az érsekség vállalta magára. 3. Az érseki nagybirtok gazdálkodásának néhány jellemző vonása: A török hódoltság után újjászerveződő feudalizmus és az alakuló közel százezer holdas feudális nagybirtok egyáltalán nem volt felkészülve a visszakapott, visszaszerzett területek: szántók, kaszálók, rétek megművelésére. A kötelező jobbágymunkán alapuló feudális földművelés rendkívül alacsony hatásfokkal működött, s a lakosság is oly mértékben megcsappant, hogy képtelen lett volna megfelelő hatásfokú, eredményes termelésre. Több évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a visszaszivárgott, ide szivárgott magyar és nem magyar, illetve ide települt és ide telepített déli szlávok, szlovákok, németek (svábok) végre szűkösen, de elegendő munkaerőt biztosítsanak. A munkaerő hiánya miatt vált szükségessé, hogy az érsekség (és más feudális földesurak is) egy sajátos „műveltető gazdálkodásformát" alakítsanak ki, illetve folytassanak. A „haszonbérleti rendszert" ismerték, alkalmazták a hódoltság alatt, mivel távol éltek a birtokoktól, s így előfordultak már a bérbeadások. A hódoltság után célszerűnek látszott tehát a visszakapott nagybirtok egy-egy részének a bérbeadása, mert utána a bérlő gondja lett a hasznosítás. a) Haszonbérbeadás Nem volt azonban egyszerű megoldás ez sem, hiszen rendkívül sok tényező gátolta a bérlőket, de ők is keresték a kibúvókat. Gyakorta lehet találkozni különböző szerződésszegésekkel, illetve olyannal, hogy egy kb. 3. 000 holdas birtokot többen (akár 5-6) személy is megosztva bérel, mert anyagi erejük csak annyit tett lehetővé, hiszen a távozott (kiűzött) török hadsereg után ugyancsak nyomorúságos ország maradt hátra, mint azt a történelem (és napjaink) tanúsítja. Előfordulnak ugyan egész „puszta-bérletek" is, amikor egy bérlő kísérli meg egy pusztának a hasznosítását. Igaz, ennek is gyakorta szerződésszegés a vége, mert legtöbbször úgynevezett „alhaszonbérlőket" fogadtak be, ami az uradalom hozzájárulása nélkül tilos volt, s ezek nem is maradtak titokban.

28 Az ilyen megszorult (netán üzérkedő vagy uzsorás) bérlők azonban nemigen kapnak az uradalomtól újra bérletet. 28 L.: 33. lábjegyzetet, amely éppen ilyen eset kivizsgálására ad utasítást az uradalmi másodmérnöknek.