Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)
Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára
rést széles körben meghirdették, s szinte kivétel nélkül magasabb áron kelt el, mint a becsült érték. Hogy kik vették meg, s mit tettek vele, arra nem térek ki, de bizonyára újbóli felhasználás a vevő céljai szerint. Még annyit: KUNSZT-HAYNALD székváltásakor 1866-ban készült épületleírásban az érseki „díszlak" kapta az 1. sorszámot, míg a 315. sorszámú a Bácsi kerületben a Perlánczi korcsma lett az utolsó. A század második felében egyre inkább általánossá válik, hogy a nagyobb majorokban iskola épül: egy tanterem és tanítói lakás. KUNSZT érsek idejében már volt iskola: Bödd, Érsekhalom (Érsekhalma), Kéles, Csávoly-Józsefháza pusztákon. 25 Bakódon az 1864-65. tanévben működik elemi népiskola (tehát még KUNSZT érsek létesítette), mert ^díjnok"'-ként egy tanítót fizetésben részesít az érsekség. A korábban hivatkozott Terméki számadásban két tanítónak ad a kalocsai igazgatóság természetben 2-2 méteröl lágy fát természetbeni részesedésként, akik a drágszéli iskolásokat tanították, bizonyára „Drágszél pusztán". Bakódon 1864. október 2-án keltezett kifizetési, számadási iraton „díjnok" besorolásban egy tanító részesül javadalmazásban. HAJNALDCSÁSZKA érseki székváltáskor készült épületleírásban Csávoly-Józsefháza pusztánál található: „308. sz. Iskola és Cselédlak 61, 6 x 10, 6 széles és hosszú (épület) téglaalapon vályogból fazsindellyel, deszkázott padlás." 26 Érsekhartán a Kékesi majorban 1878-ban létesült az iskola. A következő adat Drágszél Pusztával kapcsolatos. 1906-ban december 10. és 12. napján kelt két átvételi elismervény. NAGY KÁROLY K (kántor) tanító ismeri el: (...) „Érsek Úr Őextellenciája által kegyesen engedélyezett két méteröl lágy hasábfát a Drágszél pusztai cselédek iskolaköteles gyerekeik tanításáért az 1906. évre, hogy átalvettem megismerem". 27 Az átvételt igazolja MEZEY IGNÁC érd. (? érdemes) esp. (esperes) plébános. 25 A nagyobb érsekségi pusztákon már KUNSZT JÓZSEF létesített kegyúri fenntartású elemi iskolákat, ami azt jelenti, hogy az érsekség tartja fenn; az iskolát az érsekség építtette, a kor színvonalán felszerelte, fizette a tanítót (mert leggyakrabban egy tanerős osztatlan iskolák voltak - legfeljebb V-VI. oszályt tanította egy másik tanító), az uradalmi gazdaságvzetó'n keresztül gondoskodott a folyamatos működésről az érsekség. 26 „Tanítói lakás és Iskola áll 3 padlózott szoba, 1 konyha, a Cselédlak áll 10 szoba 4 konyha 6 kamra 1 raktár 1 padlás feljáró, a szobákban banyakemencze. A tanítói lak fölött torony haranggal." 27 A kegyúri iskola tulajdonképpen az iskola érsekségi fenntartását jelentette. Az épület, a dologi kiadások, a tanítók fizetése egyaránt az érsekséget terhelte, amelyek együttesen mégis igen nagy anyagi terhet jelentettek. Válságokkal terhes századunkban rendkívül nagy áldozat volt ez a Kalocsai Érsekség számára. A magyar parasztság legelesettebb szegényeinek ezek a pusztai, majori összevont (egy vagy két tanerős) iskolák mégis a kultúra előőrsei voltak és maradtak századunk első felében. Keskeny volt az a nyílás, amelyen a pusztai cselédházak piciny kis ablakaiból, a pusztai iskolákból a világra lehetett látni, de mégiscsak ki lehetett látni. Ezért még nemzeti szempontból is fontos volt, bár erről sem igen lehetett fontosságának megfelelően beszélni az elmúlt évtizedekben.
