Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

Csornán RAICH MÁRK (? RAICH; REICH MÁRKUS) nevéhez kapcsolódik a majori építkezés - s minden bizonnyal az uradalom kívánságának megfelelően és a kölcsönös előnyök alapján. Már 1855-60 között épül egy 30, 5 öl hosszú és 4, 5 öl széles birkaistálló. Ugyancsak épül (bizonyára hozzá) egy 30, 5 öl hosszú és 4, 5 öl széles félszer, nyitott a szélvédett oldalon. Az uradalmi számvevőség a két gazdasági épület bekerülési költségét a számla alapján elfogadja 5. 347 Ft 26 kr értékben, s ezt beszámítja a bérletbe. 1859-ben tovább épül a major: tisztilak, hambár ( hombár: magtár) és egy istálló épül 3. 919 Ft 34 kr-ért. 1859/60-ban a gazdasági év során egy cselédház, kocsiszín, ököristálló épül fel 5. 678 Ft 83 kr-ért. Még ugyanebben a gazdasági évben cséplőfészer és új hambár épül 8. 090, 30 forintért és még két, egyenként 20-20 öl hosszú góré 2. 817, 80 Ft. Végül 978, 20 Ft-ba kerülnek a „Külömbfélék": 9 híd (!) és 1 kút, „léczkerítést és kapukat lakatosmunkával, meg 1 pincze". Mindennek az építési költsége 28.193 Ft 12 kr. az 1857-61. közötti csornai építkezés elszámolása

11 szerint. Az első csornai építkezés talán egy 1857-ben épített 12 öl hosszú és 3, 5 öl széles (ismeretlen rendeltetésű) épület lehetett, mert a bérlő a tételes költségvetés felterjesztése és a munkák elvégzése után felvette a díjakat. Pl.: „Földszín egyengetés: 130 Ft; kémény és tűzfalrakás; padlássímítás, tégla, nád, faanyag hordása 673, 54 Ft; ácsmunka és anyag 558, 68 Ft; Lakatos munka 23, 91 Ft; Üveges munka: 25, 20 Ft; együttesen 1. 411, 39 Ft." Úgy tűnik, hogy ezt az egy (s szeretném hangsúlyozni) talán első épületet közvetlenül finanszírozta az uradalom. Lehetséges, hogy ennek az épületnek a tapasztalata is hozzájárult ahhoz, hogy más „majori-építési módot" keressen és válasszon. Ez pedig nem más, mint idegen gazdasági erő, - tőke - bevonása a kapitalista mezőgazdasági nagyüzem kiépülésébe, megerősödésébe. A bérlők a maguk gazdasági erejéből 1-2 évtized alatt kiépítik a majort, s az uradalom által is elfogadott költségvetés szerinti értékét, bekerülési költségét beszámítja a bérletbe, illetve ha több, akkor „részletfizetési kedvezményt" kap a bérlőtől, s az előre megállapított összeget évente részletekben törleszti - mint a következőkben látni fogjuk. 1861. július 18-án megállapodás jött létre RAICH MÁRK bérlő és az uradalom főtisztje között: „... miután csakugyan évenkénti fizetésbe beszámíttatott, s' ez által a kitett összeg a tisztelt uradalom (által) tökéletesen letörlesztve van, - megismerem, hogy a nevezett két pusztán (Csorna Karácsonyról van szó) lévő épületek az érseki uradalom tulajdonai, következőleg a bérlet leteltével azokat minden képzelhető követelés nélkül jó karban az uradalomnak általadni köteles leszek. K. (Kalocsa) 1861. Julius 18. RAICH MÁRKUS" bérlő. Ugyanakkor az uradalom is biztosította bérlőjét, sőt még annak nyilatkozata előtt, 1861. május 4-én: „Csorna Karácsony (puszta) REICH MÁRK 17 1857-61. közötti csornai építkezés elszámolása