Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)
Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára
bérlő által épített költségek 28. 193, 12 Ft. Az uradalom által adott anyagok értéke: 5. 158, 47 1/2 Ft. Marad: 23. 034, 47 1/2 Ft osztrák értékben. TAVASZY alszámvevő". 1 * 1862-től fogva 4. 000 Ft REICH úrnak részint árendájába (bérleti díjba), részint készpénzben fizettesen vissza. REZLER igazgató (legfőbb gazdasági vezető). Az elszámolással megtörtént tehát a kölcsönös anyagi biztosítás, s RAICH (?) Reich urat a későbbiekben is megtalálhatjuk az uradalmi birtokok bérlői között. A fentiek alapján gyakorlatilag Csorna Karácsony Vadéi Puszták épületeit (a gazdasági központot), majort, a bérleti díjba beszámítva, idegen ember, a bérlő építette fel, amely azután részben vagy egészben 1945-ig, a földosztásig (sőt, még azon túl is fennmaradva emlékeztetett a magyar nagybirtokon alapuló mezőgazdaságra és a „három millió koldus" Magyarországára. ) 19 A feudalizmus felszámolása - még ha nem volt radikális, akkor is (társadalmi igazságtalanságai ellenére is - történelmi sorsfordulót jelentett. Ezt a Kalocsai-Bácsi Érsekség NÁDASDY FERENC és KUNSZT JÓZSEF érseksége alatt élte át, akiket HAYNALD LAJOS követett a kalocsai érseki szék-ben. (Nem számítva LONOVICS érseket, aki tulajdonképpen az érsekség elfoglalása előtt Kalocsára érkeztekor meghalt. Halálának színhelyén emelt kőkeresztet a nép egy évszázadon át „Lonovics-köröszt"-nek nevezte.) Mivel a birtokok, ingatlanok, vagyontárgyak egyházi, és nem magántulajdonban voltak, székváltás alkalmával mindent felölelő leltárba vétettek. Az átvevő érsek természetesen teljes felelősséggel tartozott. 20 KUNSZT érsek halála után a különféle leltári kimutatásokat 1866. június 6-án keltezték. A máig meglévő (kézbe vehető súlyos) iratanyag alapján a javakat átadó-átvevő bizottság igen komoly és pontos munkát végzett. Nyolc főből állott: képviselve volt benne az érsekség, a főkáptalan, a kormányszék, Pest megye főbírája és a solti járás főszolgabírája. A téma szempontjából az „Épületek Leírása C" kimutatás a leglényegesebb, mert ebben az uradalom teljes épületállománya le van írva. A bizottság Vadéi: Vádé pusztával kezdi a vonatkozó anyagot. 61. „Kocsmaház: Vádéi korcsma vályogból építve és zsindelyei befedve, áll 3 szoba, 1 konyha, 1 pincze és egy szarvasmarha istálóból." Felsorolja a szükséges helyreállítási munkákat: kőműves, ács, lakatos munkákat, valamint az anyagot. A teljes helyreállítás végösszege a bizottság kimutatása szerint 466, 38 kr. 18 1861. május 4-én keltezte a csornai építkezés elszámolásának a rendjét Rézler jószágigazgató. 19 Emlékeztetó'ül a gyakran használt: „Három millió koldus (három millió nincstelen paraszt) Magyarországára" hivatkozom. Kovács Imre: Néma forradalom; Somogyi Imre: Kert-Magyarország; Illyés Gyula: Puszták népe Veres Péter és a népi írók művei. 20 KUNSZT JÓZSEF érsek (1852-1866), HAYNALD LAJOS (1866-1892) székváltásakor a jegyzőkönyvek (leltárak, kimutatások) készítésében nyolc személy vett részt: 2 érseki megbízott, 2 a gazdasági vezetők közül, 2 főkáptalani megbízott, egy miniszteri biztos (mint a legfelsőbb ellenőrzési joggal rendelkező világi képviselő) s a területileg illetékes „királyi közjegyző" - és a hitelesített pecsét.
