Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

ami nem növelte jelentősebb mértékben a gazdasági életet, s így az érseki székhely szerepét sem erősítette. b) Az uradalmi majorok - gazdasági központok - kiépülésének jellemzői Csorna Karácsony puszta birtoklevelében 1860. aug. 19-i keltezéssel a következő kitétel szerepel: „Buda Pest Adókerület 29. sz. becslőjárás 32. sz. adóközsége." Ettől kezdődően az adórendszerben Csorna Önálló adóközség, mert az 1860. évi időponttal a puszta „kikebeleztetett" Kalocsából. A „bizottság KOBER JÓZSEF ügyvezető elnökségével felmérte a pusztát, beosztotta művelési ágba, megállapította a tiszta hozamot" . (Lásd előbb a birtoktörténeti adatok között!) Az adó, a tiszta hozam, „tiszta jövedelem" az alapja a korabeli adózásnak. A feudalizmus viszonyai között is volt több érseki birtokon valamiféle épület (szín, félszer, karám, csőszház, pásztorház). A feudalizmust felszámoló Pátens megjelenésétől azonban feltehetően romlott az állaguk, csökkent a karbantartásra fordítható összeg. Számos példa van eladásra, pontosabban elárverezésre és lebontásra. Mégsem ezzel foglalkoznék elsősorban, hanem az „új" gazdasági központok, a „majorok" kiépítésével, ugyanis va rá adat, másrészt a kiépülő majorok jellemzőbbek a magyar nagybirtokon alapuló mezőgazdaságra, s véleményem szerint egészen különleges, (ismeretein szerint) talán egyedüli módszer alakult ki a tőkeszegény magyar gazdasági viszonyok közepette a kalocsai érseki uradalomban, méghozzá úgy, hogy a bérlők ajánlják meg, azok kérvényezik az építkezést. Csorna Karácsony puszta területe kevéssel meghaladta a 3. 000 holdat, de gazdasági épületekről, vagy éppen lakóépületekről nincsen szó. Egy meg nem nevezett épület lebontására van utalás. Fontosabb - és több adat is van rá - ahogyan az uradalom felépítteti a majort a bérlőkkel. Természetes, hogy az uradalom támogatja az építkezést anyaggal, illetve az elismert építési összeget, költséget kifizeti, vagy beszámítja a bérletbe. 16 Nem lehet feladatom, annak a vizsgálata, hogy a város és az érsekség megtett-e mindent, hogy az ország gazdasági vérkeringésébe jobban bekerüljön ez a környék, de gyanítható, hogy távolról sem. Sem a közélet, sem a gazdasági támogatás vonalán. A legfontosabb vasútvonalak megépítése után csökkent a „láz" (s a szándékok mellett természetesen a pénz is), mert egy Solt-Kalocsa-Baja vasútvonalra már nem futotta, pedig ezen a tájon éppen a kalocsai érsekség lehetett volna a kezdeményező, ha felismeri az érsekség, (HAYNALD érsek) a vasútvonalak szerepét és fontosságát a gazdasági életben. Ehelyett Dunapataj-Kalocsa-Baja között az 1950-es években „vasútpótló autóbuszjáratokkal" kellett megelégednie a környék lakosságának. Közben a tervezett vasúti pálya vonalán a földmunkák elkészültek, a vasútvonal azonban nem. Talán majd egyszer a XXI. században. Akkoriban a környéken olyan hírek kaptak lábra, hogy Titó marsall (Jugoszlávia) vétózta meg a trianoni békediktátum vonatkozó rendelkezései alapján „felvonulási útvonalnak, katonai célú építkezésnek minősítettte. (?) (A nyilvánosság hiánya ily módon teremt lehetőséget a találgatásokra.) A vasútpótló autóbusz járatok annyiban mégis előnyt jelentettek a rendkívül rossz anyagi helyzetben lévő lakosságnak, hogy fennállása alatt az olcsóbb vasúti díjszabás volt érvényes ezeken a járatokon, ezért egyik-másik járata rendkívül zsúfolt volt.