Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

Az 1875. évi helyesbítés és az 1883. évi módosítás után a csornai földadó 1892-ben 1. 890 forint 85 krajcár. (A tiszta hozam kb. 25%-a.) Az érsekség óriási birtokának célszerű hasznosítása rendkívül nehéz volt mind a feudalizmus, mind a kibontakozó kapitalista viszonyok között. Kevés volt a munkaerő, termelési bizonytalanság volt, illetve nem volt elegendő tőke, hogy belterjesebb gazdálkodást valósítsanak meg. A hódoltság után kialakuló gazdálkodás egyik jellemzője volt, hogy a birtokokból jelentős területeket bérbe adtak. Előfordult egész birtok bérbe vétele is, de gyakrabban többen osztoztak a bérleten, mert általában meghaladta gazdasági erejüket. (Lásd bővebben: az uradalom gazdálkodásánakjellemzői c. anyagrészt - haszonbérletek között.) Különféle címen számos bérbeadásból szerzett jelentős jövedelmet. Bérbe adta az uradalom a „belső" halászóvizeket, s a tulajdonában lévő Duna-szakaszt, Duna-vizeket. (L.: Sólymos Ede: A Duna halászata, Bp. 1972.) A korabeli közlekedés megkövetelte, hogy az utazó élelemhez és alvási lehetőséghez jusson, így a korcsmák, csárdák a szálloda-lánc féle szerepet is betöltötték - ha nem is maradéktalanul. Haszonvételi lehetőségek voltak a malmok: - vízi-, szél-és szárazmalmok, olajsutuk, kompátkelők. Igen különbözőek voltak a bérletek, ezért a bérelni szándékozónak jól kellett ismernie a viszonyokat, hogy a bérleti díjon kívül maradjon a maga hasznára is. Még így is számos bérlő maradt adósa az uradalomnak, akiknek elmaradt fizetését évekig számontartotta a főpénztár. Éppen ezért előfordultak peres behajtások is. Sajátos, hogy a jobbágyfelszabadítás után jelentősen megnőtt a zsidó bérlők száma. Még közülük sem akadt mindegyiknek elegendő tőke ahhoz, hogy egyedül béreljen egy egész birtokot, másrészt kevés volt a vállalkozó is. A kibontakozó kapitalizmusban gyakorlattá vált, hogy a leendő bérlők „óvadékot helyeztek el" az uradalmi főpénztárban, vagy a főkáptalani pénztárban. Jó kapcsolattal, nagyobb ismeretséggel rendelkező, vagyonos bérlők esetében azonban eltekintett ettől a jószágigazgatóság, mint a legfőbb gazdasági vezetés. (Pl. Raich Márk bérlő esetében is. ) Csorna Karácsony puszta tiszta jövedelme 1892-ben 7. 418, 08 Ft. (Itt jegyzem meg, hogy ha a lényegesen kisebb 1933-ban kimutatott területhez hozzáadjuk a nádas és a nem művelt területet, megközelítő adatot kapunk, de lehet az O. F. B. területe is. A birtokadatok sorában végül célszerűnek látom megadni az uradalom négy kerületének területi adatait művelési ág adatai nélkül.

13 Kalocsai kerület: 28907 kh Hajósi kerület: 20669 kh Szentistváni (bajai) kerület: 19943 kh Bácsi vagy IV. kerület: 16019 kh Összesen 84940 kh 914 négyszögöl 1124 négyszögöl 907 négyszögöl 350 négyszögöl 95 négyszögöl 13 HAYNALD-CSÁSZKA érseki székváltáskor készült birtokfelvétel alapján. (Keltezve: 1892 jan. 14-én.)