Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Szabó Attila: Kecskemét adóterhei a XVII. sz. végétől 1848-ig

Adótárgy Egység Kivetett összeg (váltóforint) Adótárgy Egység forint krajcár Ház db 30 Szántó hold 6 Szőlő kapás 15 Marha db 10 Juh db 3 Malom db 1 A későbbi években azt a gyakorlatot folytatták, hogy a városi háziadó túlnyomó részét (ami az éjjeli őrök fizetését fedezte) a házakra vetették ki: 1840-ben ez 2158 forint 45 1/2 krajcár városi háziadóból 2016 forintot, azaz 93,4%-ot tett ki.

68 A maradék csekély összeget a többi adótárgyra vetették ki, mivel „a Szegényebb Sorsú s csak házal bíró Lakosok terhein ez által is könnyítessék". A megjegyzés - a számok ismeretében - a város tanácsának képmutatását is jelentheti. A tanács szociális érzéktelenségét jelzi egy korábbi (1825. évi) javaslat elvetése is, amikor az Electa Communitas azt tanácsolta, hogy a hiány kiegyenlítésére ne adót vessenek ki, hanem „Lakosainknak meg Kiméllésekre" a város beneficiális pénztárából fedezzék ezt az összeget.

69 Az öt adó együttes értéke a polgári forradalom előtti évszázad alatt több mint a duplájára emelkedett. A hadiadó kezdetben a felét tette ki az egész összegnek, majd - növekedése ellenére - arányában a harmadára csökkent 1847-re. Ugyancsak csökkent az urasági adó aránya (harmadáról negyedére). Viszont a többszörösére emelkedett a megyei háziadó, valamint a XIX. században megjelent a városi háziadó. XIII. táblázat 70 Az adófajták mennyisége és aránya 1755-től 1847-ig Adónem 1755/56 1801/02 1827/28 1846/47 Hadiadó Ft karjcár 11.745 6679 30 10.679 23 3/8 15.525 % 54,4 28,4 32,2 34,1 Megyei házadó Ft karjcár 1409 6679 30 8455 25 4/8 14.904 % 6,5 28,4 25,5 32,6 68 Uo. Fasc. 3. 129/1840. 69 Uo. Fasc. 7. 7/1825. 70 NOVAK László: 1979. 535-536. - IV. 23. b. 1755-1847. - 1508. c. 1801-1847.