Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Szabó Attila: Kecskemét adóterhei a XVII. sz. végétől 1848-ig

Adónem 1755/56 1801/02 1827/28 1846/47 Urasági adó Ft karjcár 7469* 5813 3 2/8 7833 21 3/8 11423 46 % 34,5 24,5 23,6 25,1 Püspöki tized Ft karjcár 1000 1000 1000 1000 % 4,6 4,3 3,0 2,2 Városi háziadó Ft karjcár 3363 51 5212 38 4/8 2714 31 % 14,4 15,7 6,ö Összesen Ft krajcár 21623 54 23534 54 2/8 33198 48 6/8 45567 17 % 100,0 100,0 100,0 100,0 * 1760-ban Az adóbeszedés rendszere A város az adófizetési kötelezettségeinek a beszedett adóból és az egyéb jövedelmeiből tett eleget, amit a lakosok ingó, ingatlan - pénzvagyona, személye után vetették ki, lényegében azonos rendszer szerint a XVII. század közepétől 1848-ig. Az 1711 előtti években előfordult (pl. 1689-ben), hogy a tanács „a portioknak felvetésére nézve egybe gyűlvén a szegénységgel edgyütt" határozta meg az adókivetés módját.

71 A XVIII. század végétől a megyei rováskulcsok rendkívül részletesen határozták meg az adókivetés vagyoni és egyéb elemeit. A vizsgált időszakra egyértelműen megállapítható, hogy a személyekre kivetett adón kívül - kezdetben az állatállomány volt szinte az egyedüli meghatározó. A fóld, mint az adózás alapja a XVIII. század végétől vált jelentősebbé. A felszabadító és kuruc háborúk korából fennmaradt adókivetési kulcsok rovataiban szereplő adótárgyak: családfők, családtagok, marhák, juhok, házak, szőlők, kertek, istállók, majorok, boltok, malmok és pénzösszegek.

72 71 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/B. 37. 72 Uő.: 1991/B. 16-17., 37-38., 112. - BÁLINTNÉ MIKES Katalin: 1979. 13. - HORNYIK János: 1860-1866. III. 226.