Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Bánkiné Molnár Erzsébet: A Kiskunság statisztikai felmérése 1857-ben

Valamennyi kérdéscsoporthoz részletes magyarázatot fűztek, előírva az adatszolgáltatás végzésének módját, körét és formai megjelenítését. A cél az volt, hogy megyénként egy-egy füzetet állítsanak össze, mely füzet lapjainak bal oldalán helyezkedtek volna el a számszerű adatok, a jobb oldali hasábban pedig az azokat kiegészítő magyarázatok. E katonai szempontú statisztika összeállításához a lehető legfrissebb adatokra lett volna szükség, melyekkel a helytartósági osztályok természetszerűen nem rendelkeztek, hiszen az egész országra kiterjedő statisztikai összeállítást csupán az 1850-ben végzett népszámlálás eredményezett. A népszámlálás adatai az eltelt hat esztendő alatt már módosultak és szempontjai sem feleltek meg a katonai statisztika kívánalmainak. A helytartósági osztályok ezért megküldték a mintát a megyéknek, a megyék a szolgabíróknak, akik az egyes helységek főbíróihoz és jegyzőihez adták tovább a feladat végrehajtását. A Jászkun Kerület főkapitánya 1857. február 27-én kelt utasító- i március végéig adott határidőt a járási kapitányoknak a statisztikai Icá.i elkészítéséhez. Az utasítás mellé a kapitányok megkaptak a végrelujtás hoz szükséges 14 pontból álló mintát, a végrehajtás technikai IchumuhLa sának mikéntjéről azonban szabadon dönthettek.

5 Ennek az lett a követ kezménye, hogy a Kiskunság mindhárom járásában eltérő motion végeztek és értelmezték a feladatot. A Kunszentmiklósi cs. kir. Jarasi Kapitányság kapitánya 1857. március 31-én Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás és Lacháza főbíróinak a 14 kérdéskör felbontásával egy 112 pontos kérdőívet küldött, melynek megválaszolására 8 nap határidőt adott.

6 A Halasi cs. kir. Járási Kapitányság területéhez tartozó Halas és Majsa községek főbírói a kapitány által hozzájuk továbbított minta alapján állították össze jelentéseiket. Majsa még a két hasábos formát is betartotta.

7 Móricgát pusztáról a halasi járás kapitánya a földtulajdonos lacháziaktól kért jelentést, Szánk pusztáról pedig a földtulajdonos kunszentmiklósiak főbírójától. A Félegyházi cs. kir. Járási Kapitányság területéről csupán egy, az előírás szerinti egységes keretbe foglalt, a járás adatait összegező jelentés maradt meg.

8 Ez a jelentés sajnos nem tartalmaz a kunszentmiklósi és halasi járáshoz hasonlítható részletes adatokat. Forrásközlésünket a fent említett járások, községek és puszták megmaradt jelentései alapján állítottuk össze, igazodva a járásonként eltérő adatgyűjtéshez és annak formailag eltérő megjelenítési módjához.