Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Bánkiné Molnár Erzsébet: A Kiskunság statisztikai felmérése 1857-ben

I. A kunszentmiklósi járás A Kunszentmiklósi cs. kir. járási Kapitányság területén az 1850. évi népszámlálás szerint 18.326 fő élt. A járáshoz tartozott Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás és Lacháza község, valamint Bábony, Lajos, Mizse, Kerekegyháza, Bene és Kisbalázs puszta. A statisztikai jelentést beküldő négy község mindegyike a községről és annak a járáshoz tartozó puszta tulajdonáról közölte az adatokat bontás nélkül. A négy község által közölt adatok tehát nem fedik le az egész közigazgatási járást, hiszen Lajos, Mizse és Bene jász tulajdonban volt. Kisbalázs puszta esetében pedig két település osztozott a pusztán: fele Fülöpszállás, fele Szabadszállás tulajdona volt. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a sémához igazodó statisztikai csoportokat a járás helységeinek összehasonlítását is lehetővé téve táblázatokban közöljük. Formailag tehát forrásközlésünk eltér az eredetitől, de adatai és nyelvezete megegyezik azzal. A szükséges kiegészítéseket, magyarázatokat a táblázatok után jegyzetben közöljük. I. Terjedelem és politikai beosztás* Kunszentmiklós Szabadszállás Fülöpszállás Lacháza A község határának kiterjedése a járáshoz tartozó pusztáival együtt 31.565 kh 30.115 kh 1.373 • öl 22.630 kh 92Döl 8.725 kh 808 • öl * A séma szerint a területet osztrák • mérföldben kellett volna megadni, de a válaszadók 1 kh = 1.600 • öl területi egységben adták meg. Osztrák • mérföldre átszámítva a következő értékeket kapjuk: Kunszentmiklós: 3,1568 Dm, Szabadszállás: 3,0116 dm, Fülöpszállás: 2,2630 Dm, Lacháza: 0,8725 Dm. A politikai beosztásra a községi bírák nem válaszoltak. 1857-ben politikai tekintetben a négy község a Jászkun Kerület főkapitányához, jogi szempontból a Pesti Országos Főtörvényszékhez, pénzügyi szempontból a Szegedi cs. kir. Pénzügyi Kerületi Osztályhoz, katonai szempontból a Szegedi cs. kir. Kiegészítő Kerülethez tartozott. A Kunszentmiklósi cs. kir. Járási Kapitányság négy községe a 12-es, a pénzügyekre vonatkozó kérdésére nem tért ki, mivel arra a járási kapitány által megküldött kérdőpontok között nincs kérdés. Itt kellett volna választ adni az adóviszonyokra, valamint a közigazgatási terület bevételeire és kiadásaira. A 13. kérdéscsoportnál a kapitány a hossz, sík, test és űrmértékek milyenségét és azok viszonyát az ausztriai mértékekhez kérdezte. A községe^ nem adtak részletező választ, csupán összegezően jegyezték meg, hogy „ausztriaiak".