Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Iványosi-Szabó Tibor: Társadalmi ellentétek Kecskeméten 1822 táján

c/ Sok szegény, de még a leg jobb módú és tisztességes lakosokat aristomoztattanak

98 méltatlanul, sőtt veretetnek is.

99 d/ Siha Csernus Mihály valamely csekély árpa lopásért két ízben hamar egy más után a tanáts által 50 kemény botokkal annyira meg kínoztatott, hogy a vereség miatt az al fele ki rothadván meg ölte, és a sebjeit a koporsóba vitte magával, holott a mint fellyebb említtetett, a nagy gonosz tevőket pártfogása alá veszi.

100 Továbbá kénteleníttetik a contribuens

101 nép elő adni azt, hogy jóllehet a felséges aerarium

102 az aerarialis minden néven nevezendő transportokért

103 rendessen eleget szokott tenni, nem különben a tekintetes ns. vármegye az utak tsinálásáért, fa hordásért hasonlóképpen meg szokott fizetni, még a tanáts soha ezen meg szolgált bért a lakosoknak se ki nem fizeti, sem pedig az adójába bé nem veszi, valamint sokaknak még a katonai tartást sem pótolya ki.

104 Végezetre, jóllehet a tanáts minden dézsmákat árendában bírván,

105 azokat kész pénzen megváltya, amely summa census dominalisból

106 könnyen kifizetődhetik, még is a lakosoktúl a dézsmát in natura

107 is megveszi, a mellytül a libellusban rubrica sem lévén, quietantiat sem szoktak adni. A szőllős gazdáktúl is a bor dézsmát, jóllehet szőllejékért adót, census dominalist, oppidi domesticát fizetnek, a tanáts in natura mégis minden ember kapállótúl fél akó bort vesz, és mégis a mi valósággal a legnagyobb törvénytelenség a lakosok boraikat sem magok el nem mérhetik, sem a város még az adójokba is bé nem veszi.

108 10] 102 LOS 104 106 107 Lecsuknak, bebörtönöznek. Mind a tanács, mind a bizottság úgy vélekedett, hogy a vádakat a panaszt tevők nem tudják bizonyítani. I. 331-332. Az eset megítélésénél is egyértelművé vált, hogy a bizottság csak a legkirívóbb esetekben hajlandó elmarasztalni a helyi hatóságot. Ez esetben is azt állapította meg, hogy Csernus Mihály esetében, és minden hasonló más alkalommal is, „szükséges volt a tanátsnak keményebb módokhoz nyúlni". Azt azért kénytelen volt véleményként megfogalmazni a bizottság, hogy „Csernus Mihálynak meg fenyítése a városi tanáts hatalmát felül múlta, melly nekie vétkül tulajdoníttatik." I. 332-334. Adózó. Kincstár. Szállítások. A városi tanács védekezésének megfelelően a különféle nyilvántartások megvizsgálása utána bizottság azt állapította meg, hogy a panaszokkal ellentétben a magisztrátus a különféle fuvarok és szolgáltatások díját a lakosok adójába beszámítja, így a vádat bizonyítatlannak ítélte. I. 334-335. A tanács elismerte, hogy minden dézsmát árendában bír, de ennek összege a census dominalisból nem telik ki, „mert a püspöki dézsma megváltására fizettetni szokott árenda a lakosokra kivetve nints, hanem azt a városi köz cassa fizeti." A Koháryaknak szóló 4100 forint földesúri cenzus is a közkasszából kerül ki. A bizottság elfogadta a tanács védekezését, megtoldva azzal, hogy ezentúl a dézsmálásról adjanak a lakosoknak megfelelő nyugtát a sáfárok, és a dézsmálást az electa communitas bevonásával végezzék a jövőben. I. 335-337. Házadó. Természetben.