Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)
Iványosi-Szabó Tibor: Társadalmi ellentétek Kecskeméten 1822 táján
Utollyára kénteleníttetnek fel fedezni azt is, hogy a ketskeméti népnek az ég alatt semmiféle beneficiuma nints, ennek faizása 109 , nádlása, 110 bor mérettetése és minden beneficiuma a tanáts által bírattatik, és mégis mindenféle adókkal és igazságtalan szolgálatokkal égtelen terheltetik. 111 E végre 1817. esztendőben némely lakos társaik mintegy 42 ház helyet licitáción vettek ugyan meg, minthogy mindazon által ezen licitatió által ezen lakosok felette terheltettnének, egy egy közűllők 1000 s több forintokat fizetni tartozván, hogy pedig a város lakos társainak kárával gazdagodjon, mint egy természet törvénye ellen volna, de azomban a magistratusnak ezen tselekedete activitását fellyül múlna, erre való nézve könyörög azon lakos társaság, hogy a tőllök eddig fizetett pénz a város által vissza fizettettessen, kivévén a törvényes taxát. Melly ebbéli felek között fenn forgó kérdések, hogy az adózó nép javára eldöntessenek, és így ezen czél annál foganatossabban el érettethessen e következendő praecautiókat 112 gondollyák szükségesnek lenni. Természetes dolog lévén, hogy az általok fel fedeztetett és a tanáts által gyakoroltatni szokott hallatlan vissza élések megorvosoltatását tsak 108 A bordézsmával kapcsolatosan a korábban már érintett érveket hozta fel a tanács. A bor szabad kimérésével a közbiztonság megromlását és a tűzveszély megnövekedését állították szembe. A város továbbra is hasznosabbnak tartotta, hogy a belső kocsmákat saját használatában tartja, a külső kocsmákat pedig árverésen bérbe adja. A bizottság a rendkívül hosszan előadott, minden bizonnyal legfőbb sérelemmel kapcsolatosan úgy vélekedett, hogy a kocsmákat a kamara által megállapított kauciók mellett kell bérbe adni. Ezt indokolja a város tetemes adóssága is. A bizottság fontosnak tartja viszont, hogy a kocsmákban lehetőleg a helyben termelt bort mérjék, de szükséges jó minőségű óbort is tartani főleg az utazók számára. Helytelennek találta a bizottság az electa communitásnak a bormérés felszabadításával kapcsolatos javaslatát is a jelzett okok miatt. I. 337-350. 109 A város erdeiben e jog alapján a lakosság tüzelőt és épületfát szerezhetett be. 110 A város nádasaiból csekély ellenszolgáltatás ellenében a lakosság rendszeresen nádat vághatott e jog alapján, amelyet ekkor soskoldalúan használtak fel. 111 E váddal szemben a tanács az érvek egész sorát hozta fel. A városi közkassza a különféle beneficiumokból beszedett pénzből tudta biztosítani azt, hogy a városban az ingatlanokat bárki tulajdonaként kezelheti, értékesítheti, „ezen kívül a szabad kereskedés is fenntartódik, az adózó nép akkor nyomtat, akkor arat, és minden mezei munkáját akkor teszi, a midőn tettzése tartja. A lakosok a marha és juh tenyésztésben bizonyos számra szorítva nintsenek, mert mind a földesúri, mind a püspöki dézsmáktúl és a bor dézsmába termésének 50-ned részit, gabona beli termésének pedig gyakorta század részit sem adja... Méltatlanul panaszolják a folyamodók, hogy a nádlás beneficiumával nem élnek...", mert a tiszai réten erre lehetőségük van. Az igaz, hogy a faizásban nincs részük, mivel a városnak rendkívül csekély az erdőterülete. Viszont a város homokot osztott ki, ahol bárki saját erdőt ültethetett. A beneficiumokból származó bevétel teszi lehetővé, hogy a városban szárazmalmokkal rendelkezhetnek, illetve többen vízimalmokat működtethetnek. A megszerzett jogok biztosították a város számára a folyamatos gyarapodást, lélekszámának növekedését. „Végtére ezen nyughatatlanságnak eredetét nagy részben tanátsbeli társoknak, Szeles Józsefnek tulajdoníttyák..." a magisztrátus tagjai. A hosszan felsorolt érvek meggyőzték a bizottságot, amely ezen váddal szemben leszögezte: „Azt állítani, hogy a ketskeméthi népnek az ég alatt semmi beneficiuma nitsen, nem egyéb kötekedésnél..." I. 351-357. 112 Itt: biztosítékokat.
