Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Iványosi-Szabó Tibor: Társadalmi ellentétek Kecskeméten 1822 táján

egynéhányan megjelenvén, szinte e tárgyban nekie írásban foglalt újabbi folyamodó levelet adtak légyen által, melyet jelentést tevő első all ispány úr ez alkalmatossággal elő adván, az annak módja szerént fel olvastatott, mellyben is az érdeklett panaszolkodók, valamint Ketskeméth várossának több lakossai és öszvesen 541 szinte az adózó közönség nevében, azokon kívül, mellyeket a fent tisztelt kegyelmes intéző levél mellett által küldött folyamodó levelekhez rekesztett irományban még e következendőkrűl panaszolkodnak,

50 jelesül Az 1-sőre nézve a/ A közönséges casssábúl némely magistruális és privát személlyek gróf Beleznay Sámuel úrtúl marhákat vásárlottak,

61 holott a köz cassábúl az ily privát haszon keresésekre pénzeket ki venni, a törvények és a felséges resolutiók

52 leg keményebb felelet terhe alatt tilalmazzák, kivált akkor, amidőn a cassa tetemes adósságokkal terheltetik.

53 b/ A magistratus ámbár az általa kiárendált puszták árendái vagy a zálogos földek investiált summáji

54 több időkre légyenek is megállapítva, mégis tsak nem minden esztendőben a lakosoktúl pro lubitu

55 több árendát tsikar ki.

56 cJ A magistruális személlyek a város javait tsak úgy nézik, mint a tulajdonokat, ennek további meg visgálásáig tsak ezeket, amellyek mindenek előtt tudva vágynak, hozzák elő.

67 50 A benyújtott panaszok jelentős hányada magán jellegű volt, ezért a bizottság ezeket külön tárgyalta, és a velük kapcsolatos véleményét, döntését a „B" jelzésű jegyzőkönyvében rögzítette. 51 Az érintettek mind a felvett összeget, mind annak kamatát később kifizették. Ennek ellenére a bizottság döntése: „A tárgyalt pénznek más destinatiója Xrendeltetése, célja\ lévén, nem lett volna szabad ollyan privatusoknak haszon keresésre kiadni, ugyanazért a tanátsnak e részben el követett tselekedetét helytelennek találja a deputatio, a nagyobb imputatiot \vádat\ pedig tsak azzal kerüli el, mivel a város peculiumára semmi kár nem háramlott. I. 310-311. 52 Királyi rendeletek. A tanúk kihallgatása során nemes Szeles József szenátor szóban és írásban egyaránt megerősítette, hogy „a városi cassáknak rendetlen manipulatiója miatt a perceptor megszorulván, gyakran szabadon kölcsönözött, és azután, ha vissza nem fizette a város nevére és petsétyére obligatorialist Íratott, anélkül, hogy specificaltatott volna, mi végre vétetett fel, és hova fordíttatott a költsönzött capitalis." Ugyancsak ő vallotta, hogy „az adó és árenda szedés hűségtelen szolgákra bízattatván, azt el költötték, s a cassába annak idejébe bé nem adták". 1.47. 54 Beruházott összegei. Önkényesen, törvénytelenül. 56 Az ezzel kapcsolatos vádat teljesen alaptalannak ítélte meg a bizottság, és megerősítette a tanácsnak az árendák megállapításában követett eddigi gyakorlatát. I. 312-313. 57 A magisztrátus tagjai és a különféle tisztségviselők kisebb-nagyobb anyagi visszaélésével, a közös vagyon hűtlen kezelésével kapcsolatosan a vádak sorát rögzítették a vizsgálat alkalmával. A lakosokat ért visszaélések közül érdemes kiemelni azt, ahogyan a sáfárok jártak el velük szemben: „a dézsma beszedésében károsíttyák a lakost azzal, hogy a 36 ittzés vékákkal bé szedett dézsmát 33 ittzés véka mellett számolják bé a városnak". A tanács igen nagy munkával a maga és hivatalnokai védelmére rengeteg írásos bizo-