Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Tóth Ágnes: „A könyveknek is megvan a maguk sorsa"

Újabb összeütközést indukált a IV.sz. jegyzék ügye. Faust Imre ugyanis ismét a SZEB segítségét kérte, akik a miniszterelnökség tudta és jóváhagyása nélkül engedélyezték a jegyzék kinyomtatását. Balogh erre nyilatkozatában igen hevesen támadta Faustot, akit megalapozatlan pénzügyi követelései miatt sikkasztással vádolt, a kormány sorozatos megkerülését pedig szabotázsnak minősítette. Az ellentmondásos helyzet - a jegyzéket a megyék közvetlenül a SZEB-től kapták, s a miniszterelnökség végrehajtási utasítása késett - ismét nehéz helyzetbe hozta a vármegyei tisztviselőket. Baja város főispánja például - miután a SZEB helyi vezetőjétől a jegyzéket, s az azon szereplő könyvek összegyűjtésére és megsemmisítésére a parancsot megkapta -, kivárt néhány napot. A SZEB helyi vezetője parancsmegtagadásért felelősségre vonta, s mit sem törődött a főispán azon védekezésével, hogy ő csak a magyar kormány utasításait köteles végrehajtani.'

0 Szviridov Nagy Ferenchez írott december 26-i levelében a közigazgatás azonnali utasítását kérte, s a beszolgáltatás újabb határidejét 1947. január 20-ban jelölte meg, amit a belügyminisztérium kérésére újabb egy hónappal meghosszabbított. Bár még ez után is csordogáltak a könyvek a gyűjtőhelyekre, a további, immár teljesen egyértelműen ideológiai indíttatású pusztítás - nem utolsó sorban a magyar kormány, s a közigazgatás ellenállása révén megfeneklett. Elvétve nyílt bírálatok is megjelentek. „A fasiszta könyveket kijelölő bizottság számtalan melléfogásának láttán érdemes volna már egyszer közelebbről megvizsgálni, kik azok, akik diszkrecionális joggal megállapítják, hogy valamely könyv fasisztának minősül-e? Vájjon szellemi, hivatali és politikai életünk tapasztalt, kiváló, közismert tagjai vesznek-e részt a bizottságban, pártkülönbség nélkül, vagy csak véletlenül odakerült egyének". - írja a Kis Újság." Az adatok hiányossága miatt nehéz megbecsülni a megsemmisített nyomdatermékek mennyiségét, de „valamivel több, mint 800 ezer kötetről és 86 tonna sajtótermékről lehetett szó.

,: Magyarország kötelezettségvállalása - mint láttuk - a fasiszta, szovjetellenes és antidemokratikus könyvek és sajtótermékek összegyűjtésére csak indirekt módon fogalmazódott meg, s nagyobb hangsúlyt kapott a szovjet katonai parancsnokságnak - majd néhány hónappal később a Vorosilov marsall vezette Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak - a kultúra egész területére kiterjedő ideológiai ellenőrzése, felügyelete. Ezzel a szövetségesek azon természetes igénye - amely egyébként a háború utolsó 50 A SZEB képviselője természetesen azt állította, hogy neki a kormányrendelet hiányában is joga van a tisztviselővel rendelkezni, s följelentéssel fenyegetőzött. - OL. J.Gy. Miniszterelnökség iratai 11710/1945. 51 Kis Újság, 1947. február 14. A Debreceni Ügyvédi Kamara a II. zsidótörvénynek és végrehajtási utasításának a jegyzékre történt fölvételét kifogásolta, mert erre munkájukhoz szükségük van.- OL. J.Gy. Miniszterelnökség iratai 11710/1945. 52 Zalai K. László: Könyvpusztítás a háború után. In.: Élet és Tudomány, 1992. december 18. 1620-1621.