Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)
Pintér Ilona: A Duna-Tisza közi Földművelésügyi Tanács (1947-1949)
A DTFT törekvései az alsó fokú hálózat kiépítésére Az 1947. február 26-i tanácsülés tárgyalt arról is, hogy az érdekképviseleti feladatok ellátásához szükség lenne az ún. alsó tagozat kiépítésére, hogy közvetlen kapcsolatot tudjanak tartani a mezőgazdasági népesség széles rétegeivel. A 24 070/1946. ME számú rendelet csak a földművelésügyi tanácsokról - tehát az érdekképviseleti rendszer közép- és felsőfokú intézményeiről - rendelkezett, amit a rendelkezés átmeneti jellegével magyaráztak. Időközben azonban az 1530/1947. Korm. számú rendelet bizonytalan ideig - az érdekképviseleti törvény megszületéséig - meghoszszabbította a tanácsok működését, emiatt a DTFT tagjai úgy látták, hogy szükség van az alsó fokú hálózat kiépítésére. A tanácsülés úgy foglalt állást, hogy először a megyei szervezetet kell kialakítani, de később le kell menni a községekig. 0 A földművelésügyi tanács a határozat szellemében ismét megpróbálkozott a termelési bizottságok működőképessé tételével. A földművelésügyi miniszterhez küldött beadványában azt kérte, hogy a minisztérium teremtse meg annak a lehetőségét, hogy a bizottsági tagok fizetést kapjanak, és mentesítse őket a közmunkavégzés alól. 21 A DTFT még ekkor is igen sok termelési bizottsággal volt közvetlen kapcsolatban. Sok bizottság megküldte a földművelésügyi tanácsnak a havi ún. helyzetjelentéseit, amelyekben nemcsak az időjárásra, a terméseredményekre és a mezőgazdasági munkák állására vonatkozó adatokat közöltek, hanem tudósítottak a termelést akadályozó tényekről, pl. a különféle védekezőanyagok, vetőmagok, iparcikkek stb. beszerzésével kapcsolatban tapasztalt nehézségekről és hiányokról, leírták a beszolgáltatással és az árakkal kapcsolatos panaszaikat, nemegyszer szóvá tették a működésüket akadályozó pénztelenséget, és kérték a földművelésügyi tanács közbenjárását annak érdekében, hogy tagjaik méltányos díjazást kapjanak a munkájukért. 22 A földművelésügyi tanács ezeknek az adatoknak a birtokában sürgette a helyzetük javítását az illetékes minisztériumoknál és az Országos Földművelésügyi Tanácsnál egyaránt, eredményt azonban nem sikerült elérnie. A DTFT a termelési bizottságok mellett az UFOSZ-szal, a FÉKOSZszal és a Parasztszövetséggel is kereste az együttműködési lehetőségeket. Az ajánlkozást mindenütt szívesen fogadták, de az együttműködés egyik szervezettel sem vált rendszeressé. A működő kapcsolat alapja általában a személyes ismeretség volt. De nemcsak a földművelésügyi tanácsot foglalkoztatta az együttműködés lehetőségének kérdése. 1946 novemberében pl. a Magyar Parasztszö20. Uo. 607/1947. 21. Uo. 2954/1948. 22. Uo. 3960/1947. és 4/1948.
