Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Pintér Ilona: A Duna-Tisza közi Földművelésügyi Tanács (1947-1949)

vétség Országos Központja felajánlotta a maga kevés kivételtől eltekintve minden falura kiterjedő szervezetét arra, hogy a Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara parasztság érdekeit szolgáló kezdeményezései teret kapjanak. A későbbiekben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez a kapcsolat is csak a szándék szintjén maradt. Próbálkozott a földművelésügyi tanács a földművesszövetkezeteknél is, az együttműködés azonban velük is csak esetleges volt.

23 Az e téren tapasztalt kudarcok végül annak a megállapítására késztették a DTFT-t, hogy „az újonnan létrehozott érdekképviseleti szervek felépítése a törvényes érdekképviselet kikapcsolásával irányoztatott elő".

24 Felmerült az a lehetőség is, hogy a földművelésügyi tanács a vele párhuzamosan működő érdekképviseleti szervekkel úgy működjön együtt, hogy összehangolja és irányítsa a tevékenységüket. - „Miután a földművelésügyi tanács törvényes érdekképviseleti szerv, és így felette áll a szabadtársuláson alapuló és működő gazdaérdekvédelmi szervezetnek, indokoltnak látszik a munkáját kiterjeszteni olyan irányban, hogy a szabadtársulási szerveket közös megbeszélésre és értekezletre hívja össze abból a célból, hogy a mutatkozó érdekellentéteket a mezőgazdaság egyetemének szolgálata szerint összeegyeztessék, és a további működésüket közös irányelvek mellett, az egymás elleni harc vagy verseny kiküszöbölésével fejtsék ki." fogalmazta meg az indítvány mintegy programként. A megvalósítás módja az ún. gazdagyűlés lett volna, ahová a Parasztszövetség, az UFOSZ és a FEKOSZ vármegyei, városi és járási kiküldöttjeit akarták meghívni. Végül a gyűlés összehívására sem került sor, mert a földművelésügyi tanács illetékes vezetői az előző tapasztalatok birtokában nem tartották időszerűnek a javaslat megvalósítását. Az elutasítást azzal indokolták, hogy a háború előtt - amikor a kamara lényegesn nagyobb és biztosabb pozíciót töltött be a mezőgazdasági közéletben - sem voltak eredményesek a hasonló jellegű törekvések. Ezekben az években pedig már nem volt kétséges, hogy sokkal inkább lehet a hatáskör szűkítésére számítani, mint a bővítésére.

25 A mezőgazdasági érdekképviselet alsó tagozata kiépítésének kérdése az Országos Földművelésügyi Tanácsot is foglalkoztatta. Az erről készült javaslatát 1947 tavaszán juttatta el a földművelésügyi tanácsokhoz. A javaslat az indoklás szerint annak a felismerésnek az eredményeként jött létre, hogy a mezőgazdasági termelés általában, az adott birtokviszonyok mellett pedig különösen nem szervezhető kormányrendeletekkel, és a parasztság sem irányítható olyan mértékben, amilyen mértékű szervezésre és irányításra szükség lenne. Az Országos Földművelésügyi Tanács elgondolása szerint az érdekképviselet alsó tagozatát a földművelésügyi taná23. DTMK 2950/1946. és DTFT 3497/1948. 24. DTFT 3497/1948. 25. Uo. 709/1947.