Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kuczy Károly A KALOCSAI ÉRSEKSÉG GAZDASÁGI LEVÉLTÁR KÉZIRATOS TÉRKÉPEINEK KARTOGRÁFIAI NÉVTÁRA II. Bakod, Böd, Csepeg Érsekségi puszták térképneveinek vizsgálata

Major dűlő (52.) Bakodi major (64.), Böddi Csárda legelő (1.), Csárda kut (2.), Takarmányos (41, 54.), József major (16.), Gödrök (51.). A major épületeihez kihordott föld megmaradt gödrei. Szürü, és Szénáskert (97.), Csőszház (89.), Méhes (90.), Sertés telep (25.), Csárda kút (3.). 7. Társadalmi hatásokat (közvetlenül vagy közvetve (őrző nevek): dűlő, föld, szent kut, telek, major. Bődi Telek (19.), Templom dűlő (11-a—b—c), Papp Telek (72.), Szentkút: Szentkút melléke (104.), Sertés telep (25.). Természetes, hogy nem minden név szerepel a csoportosításban, mert jelentése, eredete nem világos, nem egyértelmű, másrészt, mert a többelemű nevek rendszerint többfelé is besorolhatók lennének. Ugyanakkor számos néven a felmérő, térképszerkesztő mérnök névalkotásának mesterkélt vonásai is felfedezhetők. Viszont az a szándék vezette, hogy kellően pontos legyen a készítendő térkép. Kétségtelenül viszonylag nagy névmennyiség maradt fenn a térképeken, s bár hasonló a táj Érsek—Hartához és Szentkirályhoz, mégis jellemző eltérések vannak. Böd—Bakodon a legmagasabb vízszintesből kiemelkedő területet jelentő név a hát. Nincsen tehát: hegy, domb, halom, de nincsen folyó vízér sem. Megegyeznek viszont abban, hogy az árvizek, a szabadon folyó vizek által vájt ívelt medrek észak-északkeleti irányban nyitottak és több párhuzamos meder féle alakult ki, amelyekben sokáig megmaradt a víz, de a "hátakon" alkalmas volt a mezőgazdasági termelésre. Sajátos vonása Bödbakod névanyagának az is, hogy hiányoznak a puszta személynévvel és általában névvel megnevezett területek. Ez nemcsak az érseki uradalom tartós birtoklásának következménye, hanem azt is bizonyítja, hogy tartósan házi művelésben álló változatlan birtoktestekről van szó. 8. ÖSSZEGZÉS Befjezésül — és összegzésként — napjaink egyre súlyosabbá váló gondjaira szeretnék kitérni. Szigetköz egyre bizonyosabb katasztrófája nyomán-e, de többet lehet hallani a Duna-Tisza közének „kiszáradásáról". Kétségtelenül sok kiszáradt ásott kút igazolja ezt a tényt. A talajvíz-szint vészes süllyedését azonban nem volt könnyű felismerni, még kevésbé magyarázni. Véleményem szerint nemcsak a Duna és a Tisza mente súlyos betegségéről van szó, hanem végeredményben az egész Alföld — ha nem is azonos mértékben —, de beteg. Vizsgálódásomban (II. Böd, Bakod, Csepeg érsekuradalmi birtok térképneveinek névtára) sajátos jelenségre figyeltem fel. Mindeddig a legrészletesebb térképet Kober József uradalmi mérnök készítette az 1850/51. évi felmérés alapján. Pontossága elsősorban abban jelentkezik, hogy a parcellák mellett a terület nagyságán túl, a művelési ágat és az osztályba soro-