Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kuczy Károly A KALOCSAI ÉRSEKSÉG GAZDASÁGI LEVÉLTÁR KÉZIRATOS TÉRKÉPEINEK KARTOGRÁFIAI NÉVTÁRA II. Bakod, Böd, Csepeg Érsekségi puszták térképneveinek vizsgálata

last is elvégezte. Nem akarok egyéb dolgokra kitérni, csak amit a befejezésben előzőleg jeleztem, s itt is csak a nevek jelentéstartalma és művelési ági adatok alapján. Böd szántóterülete (1200 • öles holdakban): 978 hold 656 • Bakod szántója: 496 hold 406 • Csepeg pusztán szántó: 94 hold 585 • Együtt 1569 hold 497 • A kaszálórét Bödön: 572 hold 910 • Bakodon: 659 hold 181 • Csepegen: 240 hold 670 • Együtt 1472 hold 561 • Nádas és mocsár: Bödön: 162 hold 618 • Bakodon: 155 hold 73 • Együtt 373 hold 430D A 150 évvel korábbi kitűnő térkép azt tanúsítja, hogy a szántóföldként használható területnél nagyobb a kaszáló, rét, nádas, mocsár területe. Ennek jelentős része időnként vagy állandóan víz alatt volt. (Szíveskedjék visszakeresni a földek osztályba sorolását, 6. oldal!) Ugyanis még a III. osztályú szántóföld alacsonyabb részeit is el—elönti a víz. Igaz, nem áll annyi ideig a vetésen, hogy az kipusztuljon — legalábbis erre nincsen utalás.) A nádas, mocsaras területek nagysága 1-2 holdtól, pl. a Völgyes esetében nádas és mocsár megnevezéssel és állandó felszíni víz jelölésével nádas 100 hold 292 •, mocsár pedig: 14 hold 1013 •, Rágáncz 45 hold 1076 •, aminek fele nádas, To farok vagy Gét (42 hold 1137 •), s ennek is nádas a fele. A tiszta, nyílt és a náddal, vízinövénnyel benőtt vizenyős terület nagysága tehát másfél évszázaddal ezelőtt többszáz holdat tett ki. Elképzelhetjük, milyen mértékben tartotta egyensúlyban a talaj vízszintjét, s milyen mértékben táplálta a növények gyökérzetét. Természetszerűen a felszíni víz gyors lefolyását segítette elő a Duna szabályozása. A végrehajtott átmetszések — ma már aligha mondható szabályozásnak — meggyorsították a Duna vizének lefolyását, ami a Duna menti vizek lefolyását ugyancsak meggyorsította. Ezek együttes hatása idézte elő egy századdal később a kiszáradás tényét. Mint ahogy az okokat sem terjesztettem elő abszolút adatolással, a (véleményem szerinti) valamelyes segítés lehetőségét sem adatolom részletesen — ám valamelyest segítésnek tartom. Ha a Duna mente számos vízelvezető öntöző csatornájában magasabb szinten felduzzasztva tartjuk a vizet — esetleg kisebb-nagyobb területeket el is árasztunk — feltétlenül javul a katasztrofális talajvízszint. Ez nyíl-