Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Tóth Ágnes LENGYEL MENEKÜLTEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN A II. VILÁGHÁBORÚ ALATT

Az otthon átadásáról mindkét Baján megjelenő újság tudósított. A Független Magyarország újságírója az események érzelmi vonatkozásait is érzékelteti, amikor a következőket írja: „A lengyel menekültek száma Baján elérte már a 120 számot, sőt még most is jönnek néhányan naponta. Vezetőjük dr. Stepan Galewski orvos... lengyel nyelven tartott beszédében üdvözölte dr. Bernhardt Sándor polgármestert és nejét, a megjelent hölgy és férfi vendégeket, s köszönetet mondott azért a szeretetteljes fogadtatásért, melyben úgy a hatóság, mint a polgárok a lengyeleket részesítették. Az elnöki megnyitó után Sulyok Ignác ciszt. tanár felszentelte a helyiséget, majd szólásra emelkedett dr. Bernhardt Sándor polgármester és német nyelven intézett mélyen megindító beszédet a lengyelekhez. A bajaiak is ismerik a megszállás és hontalanság kenyerét — mondotta a polgármester — de nemcsak ebből az emberi érzésből, hanem a sok évszázados lengyelmagyar baráti kapcsolatból fakadó szeretettel is köszönti a lengyeleket, akik a világtörténelem kiszámíthatatlan fordulatai következtében ide sodródtak Bajára. A bajaiak a nehéz, küzdelmes időkben minden tőlük telhetőt megtesznek, hatóság, polgárság egyaránt, hogy a lengyelek hontalanságát elviselhetővé tegye."

11 Mind a Bácskai Újság, mind a Független Magyarság rendszeresen tudósított a bajai lengyel kolónia életéről. A cikkek nem annyira informatív jellegük, sokkal inkább színes, életképszerű voltuk miatt segítették elő a lengyelek beilleszkedését a város hétköznapi életébe. Barátságosságuk, a nyelvet elsajátítani hajlandóságuk révén a város lakói gyorsan befogadták az idegeneket. Galewski orvos igyekezetének és szervezőkészségének köszönhetően 1940. április elején újabb kulturális „intézménnyel" gyarapodtak a Baján élő lengyelek. A központi elemi iskolában saját iskolát indítottak. Mint ahogyan az újságíró kiemelte: „A lengyel kolónia tovább akarja élni lengyel nemzeti életét." Az iskolának jelenleg 14 leány és fiú növendéke van, akik két osztályban járnak eddigi iskolai végzettségük szerint... A növendékek a 7 éves kortól a 16 éves korig való lengyel ifjúsági korból kerülnek ki. Az előadásokat naponta tartják s azok délután 2 órakor kezdődnek, amikor a magyar iskolások előadásai befejeződnek, s naponta 3-4 órán át tartanak."

12 A lengyelek igen élénk hitéletet éltek. A bajai szeretetházban minden vasárnap 10 órakor Sulyok Ignác ciszterci tanár mondott szentmisét, amelyen a lengyelek férfikórusa „hatásos, szép lengyel egyházi szerzemények éneklésével" vett részt.

13 Bár a város és az egyház vezetői e tekintetben is igyekeztek az itt élő lengyelek igényeit figyelembe venni, anyanyelvű pap hiányát nem tudták pótolni. Horváth István 1940. március 19-én a belügyminisztert a következőképpen tájékoztatta: „Tisztelettel jelentem, 11. Független Magyarország, XL. évf. 1940. február 14. 12. Független Magyarság, XL. évf. 1940. április 5. 13. Bácskai Újság, XXII. évf. 1940. március 29..