Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Tóth Ágnes LENGYEL MENEKÜLTEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN A II. VILÁGHÁBORÚ ALATT

hogy a hatóságom területén magánosoknál elhelyezett lengyel menekültek között lelkész nincs. Minthogy Baján ez idö szerint is már 232 — túlnyomórészt katolikus lengyel tartózkodik, ezeknek lelki gondozása érdekében szükségesnek látszana egy római katolikus lengyel papnak idehelyezése."

14 1940. tavaszán a német birodalmi kormány visszatérésre szólította föl az elmenekült lengyel lakosságot. A magyar belügyminiszter utasítására a hazai táborparancsnokok is összeírták a visszatérni hajlandók névsorát. A bajai tábor helyettes parancsnoka azonban a felhívás teljes sikertelenségéről számolt be április 13-i jelentésében. A következőket írja: „... a bajai polgári menekülttáborban elhelyezett lengyel menekültek előtt — hangsúlyozva a visszatérés teljesen önkéntes jellegét — a f. hó 10-i zsoldfízetés alkalmával tolmács útján személyesen, azonkívül írásban is meghirdettem a fenti rendelet tartalmát, azonban a visszatérésre a mai napig senki sem jelentkezett és a körülményekből, ahogyan a hirdetésem tartalmát tudomásul vették, biztosra vehető, hogy a jelenlegi létszámból önkéntes vállalkozó nem is fog akadni."

15 Az elkövetkező hetekben azonban egymást érték a belügyminiszteri leiratok, melyek — német nyomásra — a lengyelek hazájukba történő visszatérését — bár még mindig az önkéntesség alapján — szorgalmazták. A belügyminiszteri leirat nyomatékosan felszólítja a táborparancsnokokat, hogy „a lengyel polgári menekülteket lehetőleg személy szerint külön-külön hívja fel nyilatkozattételre, hogy hajlandók-e önként hazájukba visszatérni... A német birodalmi kormány biztosítja, hogy a menekültek és családtagjaik munkát és ezáltal megélhetést kapnak." A jelentkezés határideje 1940. július 5-e volt, bár később ezt az időpontot többször módosították. Végül a birodalmi német kormány augusztus 9-ig vállalta a polgári lengyel menekültek útiköltségét, s a későbbiekben is nyitva állt az út a menekülteknek a németek által megszállt területekre való visszatérése előtt. A hazatérőknek egy kétnyelvű nyilatkozatot kellett adniuk szándékuk önkéntességéről. Elszállításukra — a tervek szerint — a bátorkeszi gyűjtőtábor érintésével került sor. Június hónapban a német birodalmi kormány által kiküldött bizottságok járták az országot. Természetesen a hazatérés mellett fejtettek ki propagandát. Dr. Horváth István jelentése szerint a bajai táborból 82 személy és 33 családtagja jelentkezett Német-Lengyelországba, „a július 7-én Baján megjelent német birodalmi bizottság visszatérési engedélye alapján."

16 Ezzel egyidőben a belügyminiszter arról is tájékozódott, hogy hány olyan menekült tartózkodik az egyes táborokban, „akiknek utolsó lakhelye az oroszok által megszállt terület volt.". A számbavétellel egyidőben az 14. BKML. Baja város Polgármesteri Hivatalának Szociális Ügyosztálya 16012/1940. 15. BKML. Baja Város Polgármesteri Hivatalának Szociális Ügyosztálya 16012/1940. 16. BKML Baja város Polgármesteri Hivatalának Szociális Ügyosztálya 16012/1940.