Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kuczy Károly A KALOCSAI ÉRSEKSÉG GAZDASÁGI LEVÉLTÁR KÉZIRATOS TÉRKÉPEINEK KARTOGRÁFIAI NÉVTÁRA II. Bakod, Böd, Csepeg Érsekségi puszták térképneveinek vizsgálata

között volt Berta Antal 20 éves böd-bakodi béres is. A források eltérően adják meg a kivégzettek számát.

26 Az I. világháború és a háború utáni 1918-19 évi forradalom, ellenforradalom, az ország területi megcsonkítása Trianonban, sőt megelőzően a románok és szerbek vágyainak átmeneti teljesülése rendkívül súlyos válságsorozatot jelent. Évek alatt kezd csak a társadalmi, politikai és gazdasági élet lassan magához térni a „vörösre—fehér"—féle diktatórikus állami berendezkedéssel. Egyik legsúlyosabb feszültség a földnélküli nincstelen parasztság sorsának rendezése (illetve csak vélt rendezése) a Nagyatádi-féle földreformmal. Ezen a tájon természetesen adódott az érsekség nagybirtok állománya. Több térkép is igazolja, hogy az érsekség nem zárkózott el a parcellázásnak mondott földreform elől. Az azonban nem derül ki az 1000 • öles parcellákat kialakító nagybirtok (egyházi és gazdasági vezetői) tisztában voltak—e az ilyen földreform kudarcával, lehetetlen voltával. A számos birtok—parcellázásból egyelőre csak az derül ki, hogy nem zárkózott el a földreform elől. Böd-Bakod puszták térképei ugyancsak ezt igazolják. A No. 484/a térképen vastag piros színessel több helyütt van bejegyzés. A Nyárfásnál pl. cca (k.) 359 hold — valamint az O. F. B. Bizonyára ez ennyi 1000 • öles juttatott földet jelent. Korsósháton cca 108 hold O. F. B., Végül az Inám (Bakod délkeleti szélén) cca 49 hold. Ez 516 holdat jelent ezer öles holdakban. Mint említettem és majd a térképeknél újra szóba kerül, a földreformmal földhöz jutott szegényparasztság nem tudott megkapaszkodni a drága haza földjében, hiszen néhány év alatt egyetlen „földbirtokos" paraszt sem művelte már a földjét. Ha nehéz szívvel is, és keserű szájízzel, de le kellett mondania arról az álomról, hogy földje legyen. A föld újraelosztása kudarcba fulladt, s maradt Magyarország a szóhasználat szerint „a három millió 26. Winkler Pál kanonok, érseki könyvtáros: Kalocsa története, 146. o. Kalocsa, 1927. Árpád R. T. kiadása. Romsics Ignác: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918-19-ben. Cumania-BácsKiskun Megyei Múzeum közleményei — Kecskemét, 1975.; 317-367. — 356 oldal. Rimsics Imre múzeumigazgató: Kegyetlen megtorlás Kalocsa, 1919. június 24—25. Kalocsai Néplap, V. évfolyam 26. sz. 1993. július 2-án, 9. oldalon az új emléktábla leleplezésének alkalmából. Ugyanis 1922-ben emléktáblát és örökmécsest helyeztek el a rendház falán. Az 1950-es évek elején valakik leverték, hogy emlékük sem maradjon fenn. A rendszerváltás óta az önkormányzat csak most (!) jutott el oda, hogy visszaállítsa az emléktáblát. Az egyházi anyakönyv alapján Romsics Imre a következő neveket sorolja fel: Csiszár Jenő, Horváth Lajos, Varajti József (17 éves!), Musza József, Romsics János, Berta—Somogyi János, Kovács Gergely, Bernáth Ferenc, Gallina Zoltán, Vargacz Gergely, Berta Antal, Mészáros Ignác, Ribáry József, Császár István, Rigó Ferenc, Szabadi István, Horváth Gyula, Lesnik István, Kővágó Sándor, Kálmán (Kohn) József.