Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kuczy Károly A KALOCSAI ÉRSEKSÉG GAZDASÁGI LEVÉLTÁR KÉZIRATOS TÉRKÉPEINEK KARTOGRÁFIAI NÉVTÁRA II. Bakod, Böd, Csepeg Érsekségi puszták térképneveinek vizsgálata

koldus Magyarországa". Félő, hogy a mai századvégi újraelosztás — privatizáció — sem lesz szerencsés a parasztság számára. Geosics mérnök 1926-ban készült gazdasági térképére változatlanul a a régi állapotot kellett rögzíteni. Nem volt jelentős ugyan, de társadalmi szempontból mégis érdemes a megemlítésre. Az érsekség ugyanis hozzájárult, hogy egy vitézi telket kihasítsanak az ordasi határ mellett. A világgazdasági válságot át tudta vészelni az uradalom, kisebb—nagyobb területek, épületek, kocsmák eladásával, bérletekkel.

27 Gazdaságának korszerűsítésével ugyancsak próbálkozott állattenyésztésben és növénytermelésben egyaránt. A számvevői összesítésben 1933. X. hó. l-jétől, 1934. IX. hó 31-ig Janzer István érs. urad. számvevő, illetve főszámvevő egyenlegében a következőket mutatja ki, 1935. jan. l-jén. Bevétel: 463 988, 44 Pengő Kiadás 358 569, 69 Bevételi többlet: 105 418, 75 Pengő-fillér A költséges állattenyésztési kiadás néhány tétele az évben: Szarvasmarha: 3 295,25 Pengő Ló: 2 400, 90 Juh: 2 459, 78 Sertés: 2 095, 35 Pengő Az természetesen nem derül ki, hogy ebből mi jut Bödbakódra, de nem is lehetett teljes ilyen rövid dolgozatban, másrészt a térképnevek vizsgálata elsősorban a cél. Emszt Antal érs. uradalmi mérnök 1919. januári területi kimutatása szerint a böddi gazdaság: szántó 1972 kh 891 • kert: 1457 • 27. Ilyen volt pl. a Me.sze.si csárda. Az 1960-as években már Juca néni csárdájának: Juca néninek mondták a bérlő feleségének a neve alapj án. Fekete Laj os, a bérlő (itczés), 1930-as évek vége felé vette meg az uradalomtól. A kocsma a hajóállomás közelében, a komplej áró mellett volt, s itt volt az uradalom faraktára. A délebbi erdőkből ide hordatta fel az uradalom fás dereglyékkel, s azután innen osztotta szét, adta el. A 60-as évek elején azonban a Szövetkezetekbe került ez is. A másik Duna menti kocsma Foktő felett Barákánál volt, de ez a hely nem volt olyan forgalmas. Baráka nevezetessége viszont, hogy Ferenc József császárt és királyt Haynald Lajos bíboros érsek itt fogadta dél-alföldi körútjának első állomásaként igen ünnepélyes keretek közöttl872. május 4-én. (Kuczy Károly: Egy sajátos számadási forráscsoport a Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltárból — Nemzetközi egyháztörténeti konferencia előadásai: Egyházak a változó világban — Esztergom, 1991. május 29-31. Szerkesztette Bárdos István és Beke Margit)