Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)
Kuczy Károly A KALOCSAI ÉRSEKSÉG GAZDASÁGI LEVÉLTÁR KÉZIRATOS TÉRKÉPEINEK KARTOGRÁFIAI NÉVTÁRA II. Bakod, Böd, Csepeg Érsekségi puszták térképneveinek vizsgálata
B/ JózsefJiázi vagy Bodi major 56. „Tiszti és cselédlak, 65 m. hosszú, 13,40 m széles, vegyes anyagból építve cserépfedél alatt stukaturozott menyezettel. A Tisztilakban van 5 padlózott szoba, továbbá téglával kirakott 2 konyha, 1 cselédszoba, 2 kamra, árnyékszék és pincze. A Cselédlakban 2 "'' van 8 szoba, 3 kamra és 2 árnyékszék. Az épület mögött külön tető alatt faszín és baromfiól. A fal és léckerítéssel elkülönített Konyhakertben téglaalapon nyugvó márványoszlop van. A tisztilakon 6 ablak redőkkel van ellátva. A tisztilak előtt 7 faoszlopon álló zsindellyel fedett és téglával kirakott nyitott folyosó van." 57., 58. Kukoricza Góré, Lóistálló Az 59 . sorszámú az „Iskola és a cselédlak 20 öl hosszú és 6 öl széles tégla alapon vályogból építve, cserépzsindely alatt deszkázott menyezettel. Egyik végében a cselédlak, mely áll téglával kirakott 4 szobából és 4 kamrából, 2 konyhából. Minden szobában van banyakemencze. A másik részében van a tanítói lakás, mely áll 2 padlózott szobából, 2 téglázott kamrából, 1 konyhából és tanterem, mely ki van padlózva, e mellett van 1 kamra és árnyékszék. Az iskola előtt áll egy harangláb egy haranggal." 24 A Bödi majorban — s minden jelentősebb majorban — volt érseki fenntartású elemi iskola 1 vagy 2 tanítóval. A kisebb, kevésbé népes érsekuradalmi iskolákban is megvolt legalább összevontan az 1-4 vagy 1—6 elemi iskolai osztály. Nemcsak az iskola fenntartása terhelte az érsekséget, hanem az alkalmazott tanítók fizetése is. Az iskola, pontosabban az osztályterem az oktatáson túl kápolna (templom, imaház) is volt egyben. A tanterem egyik végében a szertartások celebrálásához szükséges — szerény, de a célnak megfelelő — oltár volt beépítve, amit a mennyezetig érő lapozható, hajtogatható deszka ajtó zárt le a tanterem, illetve kápolna egész szélességében. Az ünnepnapi misékre 22. Korcsma (kocsma) épületeket az uradalmi birtokok területén sokfelé találhatunk, főként a jelentősebb birtokokon, utak, átkelőhelyek mentén. Általában bérbeadással, bérlővel, „itzéssel" üzemeltette az uradalom. Célja, egyfjta „szükséglet" kielégítése, másrészt a bevétel növelése. Különösen így volt ez, amikor az érsekség megkezdte a homoki szőlőtelepítést. A „házilag" termelt, saját termelésű borainak eladásával akarta növelni bevételeit. 23. Aböddi major kiépítése az 1850-es évekra a jobbágyfelszabadítás utáni évtizedre esik, s Kunszt II. József érsek nevéhez kötődik. Kunszt érsek két szempontból emelkedik ki az érsekek sorából. Az egyik: Kalocsa „iskolavárossá" fejlesztése nagyrészt az ő nevéhez fűződik, másrészt az elkülönített egyházi birtokokon megkísérelte az üzemviteli központok fejlesztésével korszerűsíteni a gazdálkodást. Szokásban volt az érsekről megnevezni a majort (építményt), ezért használatos a. József major megnevezés is. Későbbi értékrendben azonban erősebb maradt a régi megszokás, s általános lett a.Bödi major: Böddi major. Patajhoz közelebb és jelentéktelenebb major-félét neveztek József majornak. 24. Az épületek leírásából egyértelműen tükröződik az épület anyaga, másrészt a társadalmi értékrend, amit jelez az intézői lak, a tanítói lak és a cselédség lakrészei közti különbség a szobák és konyhák számában.
