Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kuczy Károly A KALOCSAI ÉRSEKSÉG GAZDASÁGI LEVÉLTÁR KÉZIRATOS TÉRKÉPEINEK KARTOGRÁFIAI NÉVTÁRA II. Bakod, Böd, Csepeg Érsekségi puszták térképneveinek vizsgálata

Első osztály Ide soroltatnak a partosabb rétek, mellyek édes, és keményebb szénát teremnek, rendesen egyszer és tsakis ritkán kétszer kaszáitathatnak: Termés mennyiségre nézve igen különböznek. Föld rétegük mérsékelten fekete agyag székes részekkel vegyülve; alább szürke agyag, a termő réteg csekély televénye az árvíz által gyengítve." Ide számítanak (...) szám alatti kertek és Továbbá ... Próba térül felvétetett... ,Bakódi földek köze". A két művelési ág minősítő leírása nem azonos személyektől származik. Kifejezéseik, írásjel használatuk eltérő, de abban egyeznek, hogy viszonylag pontosan és aprólékosan igyekeznek minősíteni. Tehát bizonyosan használták is az 1860-80-as évek táján, sőt később is. Mivel kapcsolatban van a névadással és a mindennapi név-használattal, kitérek az érseki székváltásokkor készített birtok és objektum leírásokra. Böd—Bakod puszta nagysága még lehetővé teszi, hogy képet tudjak adni a mintegy 100 évvel korább iratból — legalább néhány részletében. Dr. Császka György 1892-1904 között töltötte be az érseki széket. Részletek az építmények leírásából:

20 ,Böd-Bakod puszta A/Bakod

21 49. Korcsma az országút mellett vegyes anyagból építve nádfedél alatt deszkázott menyezettel, van benne 2 szoba, 1 konyha, 1 kamra, 1 pincze, vele szemben 8 tégla oszlopon nyugvó zsindelfedelű kocsiállás." Van még a Bakodi pusztához tartozó ,Jstálló. Juhászlak, 3 Juhistálló, egy 11 öl hosszú Csőszlak". 20. Az 1870-80-as években újabb kataszteri felmérés kezdődött. Ez többé-kevésbé egybeesett a ,JKalocsaji Főső szálások" kiválási szándékával, az önállósulással, ami együttesen is siettette az esetleges és lehetséges birtokcseréket. Szakmar és a közeéében lévő „felső szállások" váltak ki elsőként. Ez indokolttá tette az uradalom és a települések közti birtokhatár ellenőrzését, kitűzését. A jobbágyfelszabadítás óta több évtizedes folyamat zárult le 1891-ig a kiválással. Az öregek benn maradtak a városban, a munkabíró fiatalok pedig előbb csak „nyári szállásra" mentek ki a földek közelébe, majd amikor nem sorsolták évente a földet és az új épületek készen álltak, végleg kinn maradtak az eredményesebb gazdálkodás érdekében, mert 10-12 km távolságból nagyon nehéz volt jól gazdálkodni. Az 1950-es években a kollektivizálás után elkezdődött ezen a tájon is a városba áramlás, s most, az elnéptelenedőben lévő kisebb-nagyobb településekre — ha fellendül a mezőgazdaság—, ismét elkezdődhet egy új, lassú kiáramlás, földhöz közeledés, hasonlóan a jó 100 évvel előtti folyamathoz, de legalább lelassul vagy megáll az elnéptelenedés folyamata. 21. Az érseki székváltáskor készült az új érsek számára (tulajdonképpen átvételi okmányként) az egész nagybirtok vagyonáról, épületállományának leírása a közöltek szerint. A bödd-bakodi birtok épületei már a 49. sorszámmal kezdődnek, s az iskola pedig 59-cel zárja.