Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor ADATOK A CIGÁNYOK KECSKEMÉTI TÖRTÉNETÉHEZ (1596-1850)

de a nők között 13 szült 15 évesen vagy annál fiatalabb korban, köztük egy 11, kettő 12 éves lehetett. Ez az összes számításba vett nő 52%-a volt!.

53 16-20 év közötti volt a számításba vett nők 40%-a, a férfiak 68%-a. A 25 házaspáron belül csupán két olyan nő akadt, aki vélhetően husz év feletti lehetett párkapcsolata kialakításakor, és a férfiak között is mindössze hatan voltak, akik a húsz évet meghaladták (24%). Bármilyen röviden is, de szólni kell az egyes családokon belüli gyerekek számáról is, bár e tekintetben is csak az 1768-as ás az 1838-as adatsort lehet figyelembe venni. A 68-as összeírás időpontjában egy gyerekes család összesen 21 volt (36,2%), 17 a katolikusok, 4 a reformátusok között. Két gyerekes család 13 akadt (22,4%), a katolikusok között 9, a reformátusoknál 4. Három gyerek 9 családban volt található (15,5%), 8 a katolikusok között, 1 a reformátusoknál. Négy gyerek 10 katolikus családban (17,2%), öt gyereket írtak össze 4 esetben (6,9%), három katolikus és egy református családban, és végül akadt egy kilenc gyerekes református család is. Összesen tehát 148 gyereket talált az összeíró, ami családonként 2,47-os átlagot jelent. A felsoroláson végigtekintve azt látjuk, hogy a gyerekes családok 60%-ban 1-2, egy harmadukban pedig 2-3 gyereket neveltek. Viszonylag ritkának mondható az ennél népesebb család, és az egyetlen kilenc gyerekes család egészen kirívónak tűnik. Egészében tehát azt mondhatjuk, hogy a magyar családokkal összehasonlítva nem mondhatók népesebbnek a cigányoké. Ennek egyik oka kétségtelenül az anyagi helyzetükkel magyarázható, mivel a szűkös, nem ritkán nyomorúságos anyagi viszonyok között nagyobb volt köztük a halandóság, másrészt azt is ki kell emelnünk, hogy a házassági, a párkapcsolatokkal összefüggő szokásaik miatt a gyerekek jelentős hányada hamarabb hagyta el a családot mint a magyarok esetében. Az 1838-as összeírás bár nem olyan részletes mint a korábbi, a gyerekek családon belüli számát megnyugtató módon lehet ennek alapján is rögzíteni. Az első jelentős megállapításunk az összehasonlítás során az lehet, hogy az 1768-as állapotokkal szemben (16%) megnőtt a gyerektelen háztartások, családok aránya (23,5%). Csökkent az egy gyerekeseké, 16 család (25,8%), nőtt viszont a 2 gyerekesek száma: 19 (30,6%). Egészében minimálisan kisebb lett az 1-2 gyereket nevelő családok aránya (56,5%). Csaknem változatlan viszont a 3-5 gyereket magába foglalók aránya (40,3%), hisz 3 gyereket 10 (16,1%), négyet 4 (6,5%) és ötöt 11 (17,8%) esetben írtak össze. A legnépesebb család ez alkalommal két 6 gyerekes 53. Néhány esetben olyan adat is fellelhető, amelyikkel nehéz valamit is kezdeni. Pl. a 21 éves Fehér Györgynek és a 17 éves Nidó Annának lánya, Sára 10 esztendős volt az összeírás időpontjában. Nincs semmi utalás arra, hogy nem saját gyerekük lett volna. Sajka József 32 éves volt, felesége Poczó Anna 27, fiuk József pedig 16 esztendős. Itt sem rögzítettek semmiféle magyarázatot, megjegyzést. Ezeket a szélsőséges eseteket természetesen figyelmen kívül hagytuk, hogy a többi adat hitelét ne kérdőjelezzük meg.