Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kocsis Gyula AZ ÉRSEKÚJVÁRI HÍDVÁMJEGYZÉK (Adatok a 16. század végi élőállat kivitelről)

V. táblázat folytatása. ÖTSZÁZNÁL TÖBB MARHÁT EXPORTÁLÓ TELEPÜLÉSEK 1563-1588 Darab Sorrend 15631564 1586 15871588 15631564 1586 15871588 Mogy orós-Fec ské s 37 640 . 687 / / 21. Kamorás 121 240 572 / / 22. Böszörmény 55 200 520 / / 23. Monor 507 24. Szilas 500 25. Csorvás 752 249 11. / Földeák 705 213 12. / Szer 615 221 15. Makó 3175 160 1. / Cegléd 1718 145 6. / Heves 1302 129 8. / (Nagy)Kőrös 948 50 9. / Bánhegyes 770 12. Csomorkán 555 13. Szecsö 508 100 143 14. / / — nincs adat / ötszáznál kevesebbet hajt A fenti táblázat 35 olyan település, többnyire mezőváros adatait tartalmazza, amelyekből legalább egy időmetszetben több, mint 500 marhát jegyeztek fel a vizsgálatba bevont források valamelyikében. A településeknek azonban ennél jóval szélesebb köre megtalálható az exportálók között: 1563/4-ben 69, míg az itt kiadott forrásban ennek kétszerese (138, illetve 144) számolható össze. A települések számában megfigyelhető többletnek csak elenyésző része származik abból, hogy a XVI. század vége felé már a korábban (Vácott) hiányzó partiumi és erdélyi városok (Várad, Kolozsvár, Enyed) polgárai is megjelentek Érsekújváron, jelentős mennyiségű marhát vámoltatva. A XVI. század utolsó negyedében megfigyelhető ilyen mértékű növekedés nem magyarázható a források keletkezési körülményeinek eltérő voltából sem. Valószínűleg inkább arról van szó, hogy a falvak egyre szélesedő köre próbált bekapcsolódni a távolsági állatkereskedelembe. A falvakban