Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)
Kocsis Gyula AZ ÉRSEKÚJVÁRI HÍDVÁMJEGYZÉK (Adatok a 16. század végi élőállat kivitelről)
nak. Az 1587/88. évi jegyzék a decemberi Luca napi vásárokra történt felhajtások regisztrálásával kezdődik. Ebből tehát arra gondolhatunk, hogy a számadási év december l-jén kezdődik és november 30-val zárul. 1586-ban azonban csak május elején jegyzik fel az első tőzsérek megvámolt marháit. Valószínűnek tartom, hogy ebben az esztendőben a korábbi hónapokban nem volt forgalom. Ezt a vélekedésemet alátámasztja, hogy mind 1542-ben, és 1564-ben, mind pedig 1588 : ban igen kicsi volt a forgalom a decembertől áprilisig terjedő időszakban. 6 1588-ban, abban az esztendőben, amikor biztosak lehetünk abban, hogy nem a forrás esetleges hiányosságai miatt nincsenek bejegyzések, január, február, március hónapokban mindössze egy napon regsztrálták tőzsérek áthaladását — sertés csordákkal — a hídon. Ezekben a téli hónapokban az időjárás, a sok hó, a tavaszi olvadás megakadályozhatta a közlekedést, az állatcsordák hajtását. További közvetett bizonyíték a tél végi távolsági forgalom hiányára (csekélységére) az a tény is,hogy 1587 decemberében és 1588 áprilisának első felében a hídvámjegyzékben feljegyzett kereskedők jelentős része a szomszédos megyékben (Komárom, Nyitra, Pozsony, Esztergom, Hont) lévő falvakban lakott, és csak kevés (2-20) számú marhát hajtott. (L. I. táblázat.) A „gazdasági esztendő" tehát áprilistól decemberig tartott, azonban a táblázatban összefoglalt adatokból az is látható, hogy a forgalom 85-90%-a az év öt hónapjára (júniustól—októberig) esik. Ezen időszakon belül is a legtöbb állatot júliusban és augusztusban hajtották. Ezt mindhárom vizsgálható esztendőben megfigyelhetjük, azzal együtt, hogy a táblázat azt is mutatja, hogy nem volt két egyforma esztendő. 1588-ban lényegében egyenletesen oszlott meg az öt hónap között a felhajtás,míg 1586-ban a magasan kiugró augusztusi csúcs után az októberi hajtás a többi esztendőkhöz képest szinte jelentéktelen volt. Az 1563. év adatai némileg torzultak, mert a forrás július 22-vel kezdődik, így az igen jelentős Szt. Margit napi, (vág)sellyei vásárra irányuló mennyiségnek csak egy részét tartalmazhatja. A hiányzó adatok ismerete azonban csak a kiugró augusztusi és októberi csúcsok magasságát csökkentené, de valószínűleg nem szüntetné meg ezeket. 1586-ban 11, 1587/88-ban 12 vásárt neveztek meg a harmincadosok, amelyekre a tőzsérek a jószágokat értékesíteni hajtották. Az 1586. évben nem jegyezték fel a Húsvét előtti vasárnapi (Palmarum) vásárt, bizonyára azért, mert ez nagyon korán (március 27-én) lett volna, amikor az időjárási- és útviszonyok még tették lehetővé a hajtást. Szintén naptári ok, a naptári ünnepek torlódása játszhatott közre abban, hogy 1588-ban a Barnabás napi vásárt nem említik, ez ekkor egybeesett a Pünkösd vasárnap utáni (Trinitatis) vásárral. Az 1586. évi Luca napi (dec. 13.) vásár pedig 6. Ember Gy. 1988. 208-9. p. Az I. évnegyed állatkivitelének értéke az egész évinek 2.3%-a. 1564-ben a december-januári hajtás az összesnek 5.3%-a (Káldy-Nagy 1968) 1588-ban pedig csak 2.1%-a. 1564. februárjában csak lovakat és juhokat, 1586. áprilisában pedig csak lovakat regisztráltak.
