Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kocsis Gyula AZ ÉRSEKÚJVÁRI HÍDVÁMJEGYZÉK (Adatok a 16. század végi élőállat kivitelről)

már a következő, 1586/87-es számadási esztendő hiányzó (bizonyára elveszett) hídvám jegyzékében lenne található. Egy-egy esztendőben tehát 11-12 vásáron lehetett értékesíteni az ebben az irányban hajtott marhákat. Jelentős különbség van azonban a két vizsgálható esztendő vásárainak időtartama és a felhajtás intenzitása között. (L. II. táblázat.) I. táblázat A VÁROSOK FORGALMÁNAK 0%-OS MEGOSZLÁSA

7 Hónap 1563-1564 1586 1587-1588 december 3.3 2.1 január 2 0 február 0 0 március 0 április 0 2 május 5.5 8.8 június 12.3 12 július 4.9 18.3 18.5 augusztus 58.3 41.2 19.9 szeptember 8.8 15.5 15.8 október 20.7 3.8 13.9 november 1 2.2 4.4 0 nincs forgalom, nincs adat 1586-ban a vásárok rövidebbek, és a csordák áthaladása a hídon (és megvámolása) legkésőbb a vásár napján, de többnyire 1-2 nappal előtte megtörténik. A felhajtás folyamatos, a vásári időszak minden napjára esik bejegyzés, a leghosszabb vásár (Mária mennybemenetele napjáról elnevezett) sem tart 9 napnál tovább. Ezzel szemben az 1587/88. évi vásárok hosszan elhúzódnak, a többségük 10 napnál tovább tart. A felhajtás többnyire jóval a vásár határnapja (amelyről elnevezték) előtt megkezdődik és néhány nappal tovább is tart. Ugyanakkor viszont a hosszú vásári időszakban jó néhány nap „üres", nem történik hajtás. (L. II. táblázat.) A vásárok napjával és időtartamával kapcsolatos megfigyelést a váci török vámnaplók adataira is alkalmazni tudjuk. A marhahajtásban itt is megfigyelhető a 7. A forgalom adatokat itt havi bontásban adom meg, annak ellenére, hogy az egyes vásárokra történő felhajtás nemegyszer két hónap között oszlik meg. Ezt annak érdekében teszem, hogy adataim a korábban publikáltakkal összevethetők legyenek.