Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kocsis Gyula AZ ÉRSEKÚJVÁRI HÍDVÁMJEGYZÉK (Adatok a 16. század végi élőállat kivitelről)

A dolgozat függelékében közölt forrás az érsekújvári hídon áthajtott állatok mennyiségét, a tőzsérek nevét, származási helyüket, az áthaladás hónapját és napját tartalmazza. Az 1587/8. évi jegyzékben a fizetendő hídvám összegét is feltüntették, míg 1586-ban ezt nem tartották fontosnak közölni. Minden lap alján megtalálhatjuk a lapon feljegyzett állatlétszám (fajtánkénti bontásban) és 1587/8-ban a hídvám összegét is.

4 A tételek folyamatos felsorolását belső címek szakaszolják, amelyekben a harmincadosok az jegyezték fel, hogy melyik Nyitra- és Vág menti mezőváros hetivásárára hajtották az állatokat.

5 1586-ban két harmincados — Koncz István és Zobonia Péter — vezette a feljegyzéseket. Kézírásuk meglehetősen hasonló vonásokat mutat, jelentősebb különbség csak a személy- és helynevek írásmódjában (helyesírásában) fedezhető fel kettejük között. A későbbi jegyzéket Nyitrai Gergely harmincados készítette. Törlést, javítást egyik kéziratban sem találunk és az egyes lapok is egységes képet mutatnak. Ezekből a tényekből az valószínűsíthető, hogy egy átmásolt, tisztázati példány maradt ránk, nem pedig a vámolást azonnal követő folyamatosan vezetett napló. Vélekedésemet alátámasztják az 1586. évi 45. és 81. sorszámú bejegyzések, amelyeket utólag „szúrtak be" a sorok közé, de még azelőtt, hogy a lapalji összesítést elkészítették volna. Mindebből arra következtetek, hogy mindkét jegyzék lényegében hiánytalanul tartalmazza a megfelelő év teljes forgalmát. Ennek megállapítása azért (is) lényeges, mert igen nagy mennyiségi különbség figyelhető meg a két esztendő között, ami nem magyarázható azzal, hogy az 1587/8. évi jegyzékben hosszabb időszakra vonatkozó számadásokat találunk, mint az 1586. éviben. (12, illetve 8 hónap.) 2. A GAZDASÁGI ÉV IDŐTARTAMA, A VÁSÁROK IDEJE ÉS FORGALMA Az adatok értékelése során különbséget kell tennünk a harmincadosok számára a felsőbb hatóságaik által bizonyára előírt számadási időszak — számadási esztendő —, és a tőzsérek számára állathajtásra alkalmas időszak — gazdasági esztendő — között. Az elszámolások mindkét évben a Szt. Erzsébet napi (nov. 19.) vásárra hajtott marhák feljegyzésével zárul4. A hídvám összegát és a lapalji összegzéseket a forrásközlés során mellőztem, alapvetően azért, mert nem tartalmaznak olyan adatokat, amelyek az egyenkénti felsorolásban nem találhatók. Az állatok mennyisége alapján a hídvám összege is kiszámítható. A szarvasmarhák, lovak és sertések után egyedenként két dénár, míg száz db juh után 66 dénár volt a vám. A kocsivámot valószínűleg a szállított teher nagysága után szedték. Ezt a kocsit vontató lovak számából állapították meg, oly módon, hogy a vontató lovanként 10 denáros hídvámot fizettettek. (A nagyszombati kereskedők csak 4 dénárt fizettek lovanként.) 5. Az egyes tételek sorszámozását én végeztem el a mutatózás érdekében.