Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor ADATOK A CIGÁNYOK KECSKEMÉTI TÖRTÉNETÉHEZ (1596-1850)

sekor. Teljesen pontosnak márcsak azért sem minősíthetjük ezt az eljárást, mivel nem lehetetlen, hogy az elsőszülött gyerek egy-egy esetben időköz­ben meghalt. A statisztikai tűréshatár körüli értékben talán még bennma­radnak az adatok, de legalábbis bizonyos támpontot mindenképpen nyújt­hatnak. (L. IV. táblázat.) IV. táblázat A PÁRKAPCSOLATRA LÉPŐK VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ KORSZERINTI MEGOSZLÁSA A 30 ÉV ALATTIAKNÁL (1768) Év Katolikus Református össz. Év férfi nő férfi nő össz. 11 1 1 12 2 2 13 14 1 4 1 6 15 2 1 3 6 16 3 2 1 6 17 2 1 2 5 18 2 3 5 19 3 2 5 20 3 1 2 6 21 1 1 22 1 1 23 2 1 3 24 25 1 1 26 27 1 1 28 1 1 Össze­sen: 19 19 6 6 50 Napjainkban szokatlanul magas volt a magyar lakosság sorai között is 18 év alatt házasságra lépők aránya (18,9%) és a házasságra lépők több mint kétharmada 25 éves vagy az alatti volt. A nők átlagéletkora a házas­ságra lépés időpontjában lényegesen alacsonyabb volt mint a férfiaké. 52 A cigány lakosság körében még ennél is meglepőbb adatokhoz jutunk. A férfiak között is előfordul egy 14 és egy 15 éves férj (ez 5,2%-ot jelentett), 52. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1987.

Next

/
Thumbnails
Contents