Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kőhegyi Mihály — Merk Zsuzsa AZ 1939. ÉVI NÉPÖSSZEÍRÁS CSÁVOLYON

met) neve, de ők is magyar anyanyelvűnek vallják magukat (Függelék 6. táblázat).

37 A községi és vármegyei alkalmazottak közül öten választottak űj nevet (3 rendőr, községi díjnok, vármegyei útkezelő), a régi mindegyiküknél német volt, s egy kivétellel magyar anyanyelvet diktáltak az összeíróknak. Az iparosok közül — valamennyien segédek, tanoncok — öten, a földműves-napszámosok szintén öten cserélték fel családneveiket magyarra. Ez utóbbiak esetében 3, az iparosok közül 2 bunyevác nevű. Ennél a csoportnál elsősorban egyéni — ma már nehezen kitapintható — érdekek játszhattak elsősorban szerepet. Az összeírás alapján tehát 12 német nevet változtattak meg, ebből heten magyar anyanyelvűnek vallják magukat (3 rendőr, tanító, községi díjnok, kovácssegéd, kereskedő), a nyolc bunyevác közül pedig négyen (főjegyző, cipész segéd, borbély segéd, földműves vitéz előnévvel).

38 A tanyán élők között nem találtunk csávolyi születésű magyarosított nevűt. A névváltoztatók egyike sem földbirtokos, közép- vagy kisbirtokos. Náluk sem a vélt és esetleges egyéni érdek, sem a közalkalmazottakkal szemben megnyilvánuló elvárás nem játszik szerepet. A nevek nem nyújtanak biztos támpontot arra nézve, hogy ki milyen nemzetiségű (illetve anyanyelvű), mégis, ha az összeírás egészét vizsgáljuk, az anyanyelvi bevallás és a nevek nagyrészt azonosságot mutatnak, s így a kivételek arra késztetnek, hogy feltételezzük a valóságot nem mindig fedő bevallást, hiszen közöttük találjuk meg elsősorban a magyarok számát növelőket. Ezért vizsgáltuk meg azokat az eseteket is, amikor névváltoztatás nem történt ugyan, de az idegen hangzáú név ellenére magyar nyelvűnek vallják magukat.

39 Német nevűek esetében 14 ilyet találunk. Foglalkozásuk szerint: 5 iparos, gyógyszerész, tanító, nyugalmazott kisbíró, pincér, földbirtokos, 4 napszámos, lényegében a névmagyarosításhoz hasonló foglalkozás-megoszlást találunk. A földbirtokosról — akit az 1935ös Gazdacím tárban is feltüntettek, s 120 kat. hold tulajdonosa — megtudtuk, hogy a faluban tevékenykedő Volksbunddal való szembenállását a magyar anyanyelv vállalásával is kifejezésre juttatta, bár maga német, apja annak is vallja magát.

40 A 16 bunyevác nevűből 14 napszámos, 1 iparos, 1 pedig kereskedő. Tanyán 19, idegen hangzású neve ellenére magát magyarnak valló személy él, ebből 15 gazdasági cseléd, közülük 11 bunyevác. A bunyevácoknál 37. A tanulmányi idejük alatt városban élő, vagy városiból lett falusi értelmiségnél a természetes asszimilációt is figyelembe kell venni, aminek egyik következménye — az elvárás mellett — a névmagyarosítás. 38. A csávolyi névváltoztatásokról Kőhegyi Mihály, 1987. 160-168. 39. A visszaemlékezők ebben az esetben is pontosították adatainkat. Megköszönjük Pfeil Jakab, Pfeil Rókusné és Solymosi János segítségét. 40. Gazdacímtár, 1935. 18.