Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kőhegyi Mihály — Merk Zsuzsa AZ 1939. ÉVI NÉPÖSSZEÍRÁS CSÁVOLYON

csolat főként gazdasági érdekek (a saját gyermekek öröklése) miatt nem szentesíttetett és törvényesíttetett. Tanyán arányaiban magasabb az így együtt élők száma (14), ezen belül kicsi az özvegyasszonyoké. Az esetek majd fele az érseki uradalom bérlőjének alkalmazottainál fordul elő. A másik csoport, melynél bizonytalanságot éreztünk az egy lakásban élők egymáshoz való viszonyában, ahol idős emberek laktak együtt unokakorú gyermekekkel. A rokoni kapcsolat a gyűjtőívek alapján nem bizonyítható — lakhatott az anyai nagyszülőknél is a gyermek, így más nevet visel —, de a tanyák és a falu már említett kapcsolatából arra következtettünk, hogy ezek lehetnek azok a gyerekek, akiknek szülei tanyán élnek, ők pedig a nagyszülőkkel, s innen jártak — hiszen így egyszerűbb és kényelmesebb volt — iskolába. Nemzedékek szerint (824 család alapján) vizsgálva 47%-ban kettő, 23%-ban három, 2%-ban négy generáció él együtt. 25%-ban csak házaspárokat találunk. A családok közel fele szülő+gyerek összetételű, nemzetiségenként azonban az arányok másként alakulnak. Adatsorunk a gyűjtőíveken egy lakásban élők alapján született, így nem lehet teljesen pontos, bár az általunk bizonytalannak tartott eseteket már eleve számításon kívül hagytuk. Mindent figyelembe véve sem hisszük, hogy alapvetően módosulnának az arányok (Függelék 2. táblázat). A németeknél jóval több az egy lakásban egyedül élő házaspárok száma — ezen belül is a faluban élőké —, mint a magyaroknál vagy bunyevácoknál, ami a jellemző „családi" tanyatípus következménye. (Az ilyen tanyák — mint már említettük — a németek tulajdonában vannak, de a más nemzetiségűekét is ők bérlik.) A szülők és gyerekek kapcsolata a különélés miatt gazdaságilag sem szűnt meg, lényegében a két- és háromgenerációs családok térben elkülönült, sajátos formája alakult ki. Tanyán a három nemzedék együttélése ritka, négygenerációs nincs is. (A tanyai alacsony átlagéletkornak ez is egyik összetevője.) Nemzetiségenként különbözőképp alakul a kül- és belterületen élő családok száma. (Lásd III. táblázat) III. táblázat A CSALADOK MEGOSZLÁSA NEMZETISÉGENKÉNT Nemzetiség Belterület Külterület Német 87% 13% Magyar 62% 38% Bunyevác 91% 9% (A családok nemzetiségének megállapítása az összeíráskor számba jövő férfiak anyanyelvi bevallása alapján történt.) Az adatok szorosan összefüggnek a foglalkozással és foglalkozási viszonnyal. A magyarok több mint egyharmada tanyán él, földtulajdonuk