Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kőhegyi Mihály — Merk Zsuzsa AZ 1939. ÉVI NÉPÖSSZEÍRÁS CSÁVOLYON

az ott lakók egymáshoz való viszonyát. Falun azonban, ahol a lakosság nagyobbik hányada — az összeíráskor számbavett férfi lakosság adatai alapján —, 76%-a él a mezőgazdaságból, a háztartás és család az esetek többségénél azonos közösséget jelent. A rokoni szálakkal, vérségi kapcsolatokkal összekötött család az együtt lakó személyek gazdasági közössége is.

23 A gyűjtőívek vizsgálata azt mutatta — az ott tartózkodók neve, születési éve, az összeírás központilag előírt sorrendje alapján —, hogy a lakások zömében egy háztartás, s ezzel szoros összefüggésben egy család él. (Az utasítás előírta, hogy először a családfőt, utána a család többi tagját vegyék sorra az összeírok — ezen belül utoljára a gyerekeket —, s őket kövessék a nem családhoz tartozó, de velük élő személyek.)

24 Házszám (helyrajzi szám) szerint belterületen 688 házat, házhelyet, valamint 88 tanyát írtak össze a számlálókerületi gyűjtőíveken. A házszámok egy lakást jelentenek, kevésszer kettőt vagy hármat. Józsefházán azonban egy épületben 11 lakás is előfordul. ,Az összeírok — az utasításban foglaltak ellenére — a házszámok sorrendjében az üres házhelyeket (4) és a lakatlan épületeket (2) is lejegyezték. Ezeket leszámítva a 682 épületben 867 lakás volt.

25 Csak 43 esetben nem tudtuk egyértelműen megállapítani az egy lakásban tartózkodók egymáshoz való viszonyát, tehát 824 lakásban rokoni szálakkal összefűzött háztartások, túlnyomó részt családok éltek. Ezek közül kevésben (63) olyanok is' tartózkodtak — 15 segéd, tanonc, inas, aki mesternél lakott, valamint cselédek, háztartási alkalmazottak —, akik nem voltak a család tagjai.

26 Egyszemélyes háztartás 23 volt a községben. A magukra maradottak többsége nő, nagy részük özvegyasszony, s csak kettő a férfi. Az a 43 lakás, melyben az együtt lakók egymáshoz való viszonya bizonytalan, két nagyobb csoportot alkotnak. Az egyikben élettársi kapcsolatot feltételezhetünk. Belterületen 12 ilyent találtunk, ahol hasonkorú férfi és nő élt együtt, a nők nagyobbik része özvegyasszony. Az ilyen kap23. Erdei Ferenc, 1940. 136-137. — Tamásy József, 1963. 218. 24. BKmL, Csávoly község ir., 1939. évi népösszeírás, Végrehajtási rendelet 25. 25. Az épületek közül hat „Csávoly politikai községé", egy a csávolyi római katolikus plébániáé, egy pedig a kalocsai érsekségé. A többi 674 a falu lakóinak tulajdonában van. A hat községi házban az orvos, a kántortanító, a községi gulyás, és egy kilencgyerekes magyar család, valamint az óvoda és a kocsma kapott helyet. A kalocsai érsekség tulajdonában lévóben a két lelkész, a római katolikus egyházközösségében a temetőőr és családja élt. Külterületen 88 tanyában 128 lakást írtak össze. Az érseki uradalomé 4 (13-as tanyaszámon), ebben 22 lakás volt. Egy tanya a csávolyi egyházközségé — ebben német földbérlö és családja élt —, egy Bács-Bodrog vármegyéé („útkaparóház"), ezeken kívül Csávoly községnek, a rémi egyházközségnek — mindkettőben német bérlő —, valamint a Bajai Vidéki Fakitermelő Kft-nek volt háztulajdona. A tanyák tulajdonosai közül kettő nem Csávolyon élt. 26. A segédek, tanoncok, inasok, akik mesterüknél laktak, nem voltak csávolyiak. (Solymosi János közlése.)