Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

A nemzeti ellenállási mozgalomnak nagy szerepe volt abban, hogy az önkényuralom válsága elmélyült. Ez a mozgalom azonban nem kristályosodott ki politikai pártok programjában. Politikai értelemben vett pártok Kecskeméten sem alakultak ki 1861-re. A polgármesteri hangulatjelentésben említett két csoportja a város társadalmának az országos helyzet megítélésében különböző platformon állt. A mérsékeltebbek a 48-as alap helyreállítása mellett szálltak síkra, a másik csoportosulás ennek szélesítését tűzte zászlajára. A két nézetkülönbség két társadalmi egyesületben nyert kifejezést. A 48-as törvények helyreállításával megelégedők a Kaszinó tagjai közül kerültek ki. Egy 1860-bas kaszinói alapszabály melléklete feltüntette a tagok névsorát. A 152 fő 1/5-e (30 személy) tagja a 48-as alapon megválasztott városi hivatalnoki karnak (polgármester, főbíró, főügyész stb.) és képviselő testületnek. Rajtuk kívül lelkészek, orvosok, ügyvédek, nagyobb birtokosok és zsidó kereskedők voltak még tagjai a kaszinónak. A másik egyesület, az 1861 elején szerveződő Olvasókör tagjai radikálisabb változtatások igényével léptek fel. Az alakulóban levő Olvasókör az egykori Polgári Kaszinó jogutódjának tartotta magát, „... a régi tagok öszszeverődtek ismét s az Olvasókör néven — de a régi helyiségben és zászló alatt alakították újra az egyesületet".

80 Ez a politikai megosztottság 1861-ben még nem jelentkezett látványosan, röpiratokról, korteskedésekről nem maradtak fenn feljegyzések. Csak az 1860-as évek közepére váltak e társadalmi egyesületek, vagy ebből kivált csoporotok politikai pártokká. Először az I. (felső) kerületben zajlott a választás. Március 5-én „nagyszámú" választópolgár jelenlétében Farkas Gergely választási elnök 9 óra elmúltával megnyitotta a választási eljárást. Felhívta a figyelmet a választás fontosságára és hivatkozott az 1848:V. tc. 7. paragrafusára, mely szerint minden választónak jogában áll egy egyént „követnek" ajánlani. Torkoss István evangélikus lelkész Lestár Péter városi tanácsnokot ajánlotta elsőnek, majd Horváth János orvos Pest megye januárban megválasztott főszolgabíróját, helyi földbirtokost Balásfalvi Kiss Miklóst javasolta. Decsi János tanácsnok Szappanos István ügyvédre, a városi képviselőtestület tagjára tett javaslatot. Lestár Péter, (1819-1896) nemzetőr főhadnagy, majd honvéd századosként harcolta végig a szabadságharcot, s Komárom kapitulációja után tért haza. Kiss Miklós (1820-1879) már 48 előtt is megyei szolgálatban állt, 1848-ban a Károlyi huszárezredben szolgált. Szappanos István (1818-1917) pedig 1848-ban városi tanácsnok, majd a nemzetőrökkel a délvidéken harcolt. Az önkényuralom kezdetén mindhárman visszavonultan éltek birtokaikon (mindhárman nemesi származásúak). Közülül Lestár Péter vállalt hivatalt az abszolutizmus idején, Kiss 80. Ifj. TÓTH István: Kecskemét város társadalmi egyesületei, Kézirat 17. oldal — BKMÖL XV 4. Kecskeméti vonatkozású iratok gyűjteménye