Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

Miklós bizalmi tanácsosként vett részt a városi igazgatás munkájában. Mindhárman tagjai voltak — az 1860-as taglista szerint — a Kaszinónak. Mivel a választáson a két első jelölt nevét éljenezte a választópolgárság hosszabban, a választási elnök megkérdezte a jelenvoltakat, hogy kívánnak—e szavazni. Miután többen kifejezték ezirányú óhajukat, szavazat számláló bizottságot alakítottak. A bizottságba Horváth János — aki az egyik jelölést tette — Szeless Ferencet és Fereczy Jakabot nevezte ki. A másik jelöltet ajánlók Torkoss István lelkészt és Deák Mihályt küldték a szavazat számláló bizottságba. A szavazás nyíltan történt, minden választó a választási jogosultságát igazolójeggyel ment a választási bizottság elé és bemondta annak az egyénnek a nevét, akire szavazatát adta, akit képviselőnek kívánt. Két listát készítettek, amikre a jelöltek nevét írták, s a jelentkező választó nevét arra a listára írták fel, akire szavazott, választási jegyét pedig a város pecsétjével lepecsételték. A szavazás addig tartott, míg szavazó jelentkezett. Miután mindenki aki akart szavazott, a választási bizottság elnöke 5 perc várakozás után a szavazást berekesztette. A szavazás során kialakult két listán lévő szavazatokat teljes nyilvánosság mellet hangosan és ellenőrzés mellett felolvasták. Balásfalvi Kiss Miklós 271, Lestár Péter pedig 127 szavazatot nyert. (A választói névjegyzékben felvett 521 választópolgárból 398 vett részt ténylegesen a választásokon. Az összeírtak 76%-a.) Az általános többséget tehát B. Kiss Miklós főszolgabíró szerezte meg. Rögtön kijelentették Kecskemét I. kerületi országgyűlési képviselőjének. B. Kiss megválasztása után beszédet mondott a választók előtt, akik hazáig kísérték megválasztott képviselőjüket. Az első választó kerület iratai között megmaradt a két lista, amire felvezették a jelöltre leadott szavazatokat. A listákon szereplő neveket összehasonlítva a választói névjegyzékben felvettekkel arra voltam kíváncsi, hogy eltérő társadalmi csoport tagjai adták-e voksukat egyik, illetve másik jelöltre. (L. VII. táblázat.) A táblázatból kitűnik, hogy körülbelül azonos arányban adták le szavazatukat a két jelöltre a város különböző társadalmi rétegébe tartozó választásra jogosultak. A város birtokosai mégis valamivel nagyobb bizalommal voltak a nagybirtokos és megyei hivatalt is betöltő B. Kiss Miklóssal szemben. Balásfalvinak tehát nagyobb volt a tekintélye — részese volt a megyei közéletnek, úgy vélték, hathatósabban képviselheti érdekeiket az országgyűlésben is. Balásfalvi később az országgyűlésen a határozatiak csoportjához csatlakozott. Ahhoz a csoportohoz, mely Telekivel az élen azt vallotta, minthogy az országnak nincs törvényes uralkodója, az ország senkihez sem fordulhat felirattal. A határozat formához ragaszkodás nem formalitás, hanem az alku eleve elhárításának programja volt. Ez Kossuth 81. BKMÖL. IV 1608 Jegyzőkönyv Kecskemét város Első kerületében az országgyűlési követ megválasztásáról 1861. évi Mártius 5-ik napján