Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

gyöt, jegyzőkül pedig Buttinger Antalt és Kovács Lászlót. A központi választmány tagjait a közgyűlés tagjai közül választották, egy részük (a kurzív betűkkel szedettek) 1848-ban is tagja volt a központi választmánynak. Ez a testület február 16-tól március 7-ig ülésezett, egyedüli illetékes volt a választás lebonyolításában. Megalakították a két országgyűlési képviselő választására alakítandó választási kerületeket. A város közigazgatási beosztását képező 11 tizedből az I. választókerületet alkotta a 2., 3., 4., 5. és 11. tized, a II. választókerületbe az 1., 6., 7., 8., 9. és 10. tized tartozott. A választók összeírásának helyszínéül az I. kerületben az Arany Sas vendégfogadót (korábban ez volt a Pest-Solt Megyehatóság székhelye), annak nagytermét, a II. kerületben pedig Bagi László ügyvéd 1. tizedben levő („önként felajánlott") házát jelölték ki. Az I. kerületben a választás helyszíne is a Sas vendégfogadó volt, a II. kerületben a választás lebonyolítására a városháza nagyterme szolgált helyiségül. Mint 1848-ban, most is megtartandónak ítélték az „alternatio" elvét. Ennek értelmében az I. kerületben, hol református lakosok éltek többségben, református követ; a II. kerületben, hol a római katolikusok voltak túlsúlyban római katolikus követ megválasztását írták elő. A visszaélések megakadályozására az I. kerületben katolikus, a II. kerületben református vallású egyénekből alakították meg a választási bizottságot.

46 Elrendelték továbbá, hogy a választási előkészületek során keletkezett körleveleket szószékekről, nyilvános hirdetmények, dobszó útján a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett hozzák a lakosság tudtára.

47 Szappanos István még a választmány munkájának megkezdése előtt — február 14-én — a „követválasztást tárgyaló 1848-iki iratok közül a kinevezett Választmány részére irányadás tekintetéből" a következő iratokat kölcsönözte ki a város levéltárából: „1./ 1847/8-ki törvény egy példányban 2.1 Első kerületbeli választók összeírása 3. / Második kerületbeli választók összeírása 4. /Közgyűlési jegyzőkönyv 1848. Május 19-ről 5. / Nyomtatott hirdetmény 1848. Május 26-ról 6. /Nyomtatott hirdetmény 1848. Június 15-ről 1.1 Belügyminiszteri körlevél, nyomtatva, 46. Az önkényuralom sem tudta megingatni (sőt) a felekezeti békét Kecskeméten, s talán országosan is egyedülálló jelenségként tovább élt az a helyi gyakorlat, hogy a város önkormányzatában a két felekezet azonos arányban vett részt, s ezt határozatba is foglalta. Nemcsak a követválasztásnál nyilvánult meg ez a demokratikus szellem, hanem a városi tisztikar választásánál, valamint a képviselő testület tagjainak választásánál is. 47. BKML. IV 1605/a Kecskemét város Bizottmányi Közgyűlésének jegyzőkönyve 1861. február 13. Ezen a közgyűlésen egyhangú közlelkesedéssel fogadta a képviselő testület tiszteletbeli tagokká Kossuth Lajost, Klapka Györgyöt, Ibleki Lászlót, Perczel Mórt, Türr Istvánt és Horváth Mihályt.