Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

1848. Május 22-ről — eredeti 8. / A' lelkészekhez felhívás a kihirdetés iránt 1848. Június 2-ről — fogalmazvány 9. /A' követválasztás folyamatáról a' központi bizottmány jegyzőkönyve — eredeti. Az 1861-iki tárgyiratok közül: 10. / Helytartósági leirat az Országgyűlés kitűzéséről és követválasztásról, nyomtatott, eredeti 11. / A választók összeírására két koncz nyomtatott rovatos íveket 12. / Egy Ezer darab választóképességi jegyet az 1-ső kerület számára 48 13. / Egy Ezer darabot a 2-ik kerület számára". A központi választmány február 16-án tarotta első ülését. (Itt a közgyűléseken kinevezetteken kívül szerepelt még Battlay János is, mint választmányi tag. Valószínűleg utólag vették észre, hogy a közgyűlésen az elnök személyével együtt csak 14 fős a választmány, azaz egyenlő arányú véleménykülönbség esetén a kérdés eldönthetetlen lenne, ezért minden írásos megjegyzés nélkül Battlayt bevették a választmányba.) Jegyzőkönyvileg kifejezték örömüket, hogy 11 évi szenvedés után végre kitűzetett az országgyűlés napja. A választmány tagjai letették az esküt, majd megválasztották a „választói képességet igénylőket" összeíró bizottságot. Az I. kerületi összeíró bizottság tagjai lettek: Farkas Gergely, Battlay János, Deák János, jegyző Kovács László. A II. kerületbe a Nagy Lajosból, Herczeg Károlyból, id. Héjjas Mihályból álló bizottság mellé Buttinger Antal jegyzőt nevezték ki a választásra jelentkezők összeírására. A 48-as választójogi törvény 14 napot írt elő a választási szabályok nyilvánossá tételére, de mint 1848-ban, a központi választmány most is elegendőnek tartotta — „a helyi viszonyokat figyelembe véve" — a 3 napot: február 17., 18. és 19-ét. Hét nap (február 20-26) állt rendelkezésre a lakosok közül azok részére, akik választó jogosultsággal bírtak, hogy választási igényüket bejelentsék az összeíró bizottság előtt. A bírálat, illetve az esetleges felszólalások idejét 2 napban (február 27. és 28.) szabta meg a központi választmány. 48. BKMÖL. IV. 1608 A Kecskeméti Központi Választmány iratai 1861. — Kecskemét, Február 14. 1861. Szappanos István Elnök. — Körülbelül 2000 választásra jogosultai számolt tehát a választmányi elnök 1861-ben. Arra nincs utalás sem a központi választmány iratai között, sem máshol, hogy a választóképességet milyen iratok alapján ellenőrizték. Nem szerepeltek a kikért iratok között ugyanis az adóalap összeírások — ilyen tudtunkkal nem is készült ebben az időszakban —, sem az adókönyvek. Kikérték viszont a 48-as választói névjegyzékeket. Hogy ezeket mire használták fel, erről nem szólnak a feljegyzések! (Csak feltételezni tudom, hogy ezekre az összeírási ívekre és személyes ismeretségre hagyatkoztak a jogképesség megállapításánál.)