Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

2. A VÁLASZTÁSOK ELŐKÉSZÜLETEI A választások előkészítése és lebonyolítása az önkormányzatok feladata volt. Ez természetesen megkönnyítette a megyei bizottmányok és a városi képviselő testületek számára, hogy befolyásukat a választások során érvényesítsék.

43 A városoknál a képviselőtestületek tagjaiból válaszották meg az országgyűlési választást lebonyolító központi választmányt. Kecskemét város 1861. február 13-án — az újjáválaszott képviselő testület első ülésén — tárgyalta a választási rendszabályokat. Első dolguk volt alapelvük megfogalmazása: „... e' bizottság ama közmeggyőződésből kiindulva, hogy e' Hon polgárainak boldogságát, békéjét a ' Haza újrakezdődött alkotmányosságának szabad kifejlődése adhatja meg, állását az 1848-iki szentesített törvények alapjára helyezi, mint mellyek egyedül képesek e' Haza alkotmányossága kifejléséhez kezességet nyújtani; — ezeknél fogva kijelenti a' közgyűlés, miszerént: minden nemű közintézkedéseiben kiindulási pontul 's alapelvül az idézett törvényeket tekinti, 's követendi"

44 A választási rendszabályokat tárgyalva „örvendetesen" tudomásul vették az intézkedést ugyanakkor kiemelték, hogy „a mellékleti felsőbb utasítás az 1848 évi IV. és V. törvényczikkektől némely részletekben eltér — annak (tudniillik az eltérő részleteknek — sz.) mellőzésével — e közgyűlés törvényes alapul az idézett törvény-czikkeket tekinti". Vagyis nemcsak a képviselőválasztás gyakorlati lebonyolításának paragrafusait tartotta szem előtt, hanem azon elvi megállapításokat is, melyek az országgyűlés 3 évenkénti Pestre való összehívására, az itt hozott törvények királyi szentesítésére, a zárszámadások és költségvetések tárgyalása előtti berekesztés megtiltására stb. vonatkoztak. Tehát Kecskemét a jogfolytonosság elvi alapjára helyezkedett a választójog kérdésében is. Ugyanebben az ülésben választották meg az országgyűlési „követválasztás" lebonyolítását irányító „középponti-bizottságot", annak elnökét: Szappanos Istvánt,

45 bizottsági tagokul: Szabó Antalt, Farkas Gergelyt, Dömötör Sándort, Szabó Györgyöt, Herczeg Károlyt, Nagy Lajost, Kónya Sándort, Deák Jánost, id. Héjjas Mihályt, B. Kiss Józsefet, ifj. Dukai Györ43. SZABAD György: Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860-61.) (Akadémia, Bp., 1967.) 413. o, 44. BKMÖl. IV. 1605/a Kecskemét város Bizottmányi Közgyűlésének jegyzőkönyve 1861. február 13. 3-4. pagina 45. Szappanos István (1818—1917) ügyvéd, majd városi aljegyző, 1848-ban a városi tanács tagjává választották, később a nemzetőrökkel harcolt a délvidéken. A szabadságharc leverése után visszavonult. 1861-ben a visszaállított megye bizottmányi tagjává és a fenyítő törvényszék elnökévé választották. Később a Függetlenségi és 48-as Párt egyik, helyi alapítója, éveken át elnöke. A ceglédi 100-as küldöttséggel együtt ő is elzarándokolt TAirinba az öreg Kossuth Lajoshoz. 1905-ben Kecskemét I. választókerületében függetlenségi programmal országgyűlési képviselővé választották, 1906-ban a parlament korelnöke. Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1891. 127. oldal