Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

engedményeket a belpolitikai válság megoldására, a másik forradalom útján látta csak kivihetőnek a változtatást. Erről így írt Hajagos polgármester: „...alkotmányos irányban — a nyugodtabb kedélyek 0 Felsége kegyelméből engedményeket várnak: miről azonban a túlzók hallani sem akarván, küszöbön állónak hiszik erőszakos megrázkódtatás útján felforgató czéljaik elérhetését".

17 Az önkényuralmi rendszer válságán, amelyet elsősorban a nemzeti és alkotmányos mozgalmak fellendülése idézett elő, az uralkodó és közvetlen környezete végül is engedményekkel — kisebb helyi jelentőségűvel: Bonyhády megyefőnök október 5-i leváltásával; és nagyobb, országos jelentőségűvel: az októberi diplomával — igyekezett úrrá lenni. A Habsburg-hatalmat az önkényuralmi rendszer csődje, külpoltikai akcióképességre való törekvése, félelme a kibontakozó ellenállás következményeitől és az a szándéka, hogy a polgári alkotmányos erőket távol tartsa a hatalomtól, közelítette a magyar konzervatív arisztokráciához. Ennek a megegyezésnek eredménye lett az októberi diploma. Az 1860. október 20án keltezett diplomát állami alaptörvénynek szánta az uralkodó. Maga a diploma alkotmányos és abszolutisztikus, föderalista és centralizáló elemeket tartalmazott. A végrehajtó és törvényhozó hatalom irányítása továbbra is az uralkodó kezében összpontosult. Feltámasztották a rendi magyar kormányszékeket, a kancelláriát és a helytartótanácsot, melyeket a birodalmi kormánynak rendeltek alá. Az októberi diploma kimondta, az ország— és tartomány gyű lések visszaállítását. A tagjaikból választandó birodalmi tanács hatáskörébe utalta a pénz- és hitelügyet, az adópolitikát, a vám— és kereskedelem, a posta- és közlekedésügyet, az állami költségvetéssel, zárszámadással és a katonáskodási kötelezettségekkel kapcsolatos törvényhozási teendőket. A hadügy és a külügy az uralkodó kezében maradt. Az 1848-as törvények közül csak a társadalmi átalakulással foglalkozókat ismerte el a diploma. Azon elvek kidolgozását, hogy milyen jogelvek alapján válasszák meg az országgyűlés tagjait egy külön — a magyar hercegprímás elnökletével egybehívandó — tanácskozás feladatává tették.

18 Ugyanakkor hozták nyilvánosságra azt a nyelvrendeletet is, amely a közép— és felsőfokú közigazgatásban Magyarországon hivatalossá a magyar nyelvet tette, szabad választást engedve a községi ügyintézés nyelvét illetően. Országszerte zajos tüntetéssel fogadták a diplomát. Sok helyen leszaggatták a birodalmi lobogót, átfestették a fekete-sárga színeket, leverték a sasos címereket. 17. BKMÖL. TV. 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratai, Elnöki iratok 623/1860. 18. Magyarország története 6/1. I. kötet 658 oldal