Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

sor került.

1

'' A városi elöljáróság a lakosság védelmére kelt a megyefőnökkel szemben. Sőt a közhangulat irányítójának szerepét kezdte magára vállalni. Széchenyi-pályázatot hirdetett a város középiskolás diákjai számára. 1860. augusztus 30-án a fiatalság fejezte ki tiltakozását az osztrák elnyomás ellen. A római katolikus főgimnázium tetejének javítása közben — mikor a munkára több százan verődtek össze diákok —, a Szózatot és Kölcsey Himnuszát énekelték, „éljen a magyar, éljen a haza!" kiáltásokkal a környező utcák lakóit is odacsődítették, s alkalmi verseket szórtak szét az összegyűltek között. A megyefőnök magához hívatta a polgármester helyettest (B. Kiss Mihályt) és Kovács József tanácsnokot, s gorombán letámadta őket: „... Nohát mi az, ami ott történik? hogy lehet azt elnézni; mindjárt lecsukatom mindnyájokat, tudják e' hogy milyen hatalmam van a kormányzó rendeleténél fogva? Mindjárt takarodjatok és szét oszlassátok a kaputosokat; mert különben kardlappal veretem szét őket. — Nem vagytok érdemesek arra, hogy elöljárók legyetek, pimasz, otromba, goromba elöljárók vagytok." Ekkora sértést már a városvezetők sem tudtak elnézni, s mikor tudomásukra jutott, hogy a megyefőnök a ceglédi katonaságot is iderendelte a néphangulat megfékezésére, felterjesztést intéztek (szeptember 4-én) Benedek Lajos táborszernagyhoz, Magyarország katonai és polgári kormányzójához a megyefőnök túlkapásairól. Az elöljáróság megítélése szerint a megyefőnök a „béketűrő nép ingerlése és bosszantása által szánt szándékkal maga akart Kecskeméten zavart előidézni, melyet aztán katonai erővel, 's vérontás által lecsillapítandó, a népet rémületben tartani" kívánt. Arra kérték a kormányzót, hogy „...a főnök úr további kormányzata alól bennünket kegyesen felszabadítani méltóztassék".

16 A nemzeti érzések nyílt kifejezése egyre több oldalról jelentkezett országosan és helyben is. A templomokban, istentiszteletek alkalmával, színielőadások során is énekelték a Szózatot és a Hymnuszt, olyanok is bekapcsolódtak ebbe a mozgalomba, „akik korábban távoltartották magukat az egyháztól". Az 1860-as év végén a polgármester hangulatjelentéseiben már ilyen értékelések olvashatók: az anyagi terhek nagysága s nemzeti irányú elégedetlenségeken túl, olyan megnyilvánulások tapasztalhatók, melyek a „létező kormányzati köteléktőli megszabadulás reményét költik, 's valószínűleg, a' nékiek kedvezőnek mutatkozó legkisebb alkalmat sem fognák tétlenül elszalasztani... Az imigy ecseteltem hangulat az értelmiség legnagyobb részén áthúzódik, azon rétegekbe ugyan, melyet a nép nevezeten jellemzünk még nem hatolt be egészen, de az elégületlenség ott is szembetűnőleg növekszik". Az elégedetlenségnek helyben kétféle iránya kezdett kibontakozni szeptember végére. Az egyik irányzat az uralkodótól várt 15. BKMÖL. IV. 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratai. Elnöki iratok 555/1860. 16. BKMÖL. IV. 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratai. Elnöki iratok 623/1860.