Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

lakosok, hogy vallomásukat helyesen vették fel. A büntetést a nyelv nem értése miatt érezték sérelmesnek. Éppen ezért lett a nyelvért vívott küzdelem az önfenntartás küzdelme is — történelmünkben nem először. Ennek a küzdelemnek az önkényuralom alatti legszebb, leghatásosabb megnyilvánulása a Kazinczy ünnepély volt 1859 végén. Kecskeméten október 27-én került sor az ünnepségre a Kaszinó termében. Horváth Döme — ekkor már városi tanácsnok — tartotta a bevezető előadást Kazinczy életéről és szerepéről, s tanulságként állította példáját a magyarság elé, levonva a következtetést: „... kifejlett nemzetiség és irodalom nélkül az emberiség tiszteletét s tartós életet igényelhető nemzet, többé nem leendünk".

12 1859. végén már az elöljáróság is bátrabban állt ki a magyar nyelv használata mellett. December 21-én a megyehatósághoz intézett felterjesztésben nehezményezték, hogy a „... Megyehatóság által kibocsájtott rendeletek nem anyanyelvünkön, hanem általunk csak igen csekély részben értett idegen nyelven, tudniillik németül vannak szerkesztve". Igényüknek határozott hangon adtak kifejezést: „... minden szilárd jellemű, el nem fajult nemzet határozottan ragaszkodván ős nemzeti nyelvéhez, alázatosan alulírott községi tanács mint képviselője egy 40.000 lelket számláló tősgyökeres magyar városnak, méltán kérelmezheti, hogy tanácskozmányainak minden ágazatában, egyedül csak a magyar nyelvet gyakorolhassa, magyarul szólíttassák meg ügyei vezetésével, s magyarul válaszolhasson..."

13 Felerősödött a hang, bátrabbak lettek a hatalommal szembeni megnyilvánulások. A Habsburg-hatalom kül— és belpolitikai válsága, az osztrák sereg Itáliában elszenvedett veresége, a birodalmi miniszterek (köztük Bach) menesztése az országos és helyi közhangulatnak mozgósító, lelkesítő erőt adott. Nyíltabban szálltak szembe a Habsburg-hatalom megtestesítőjével a megyehatósággal is. Kecskeméten 1860. február 26-án a megyefőnök lakásának ablakát kővel betörték. Magyar viseletben kezdtek járni a megyehatóságok tilalma ellenére.

14 A megyefőnök — Bonyhády István — ellen gúnydalokat költöttek. 1860. április végén, Széchenyi tragikus halálát követően tartott gyászünnepkor a megyefőnök a görög nem egyesült egyház istentiszteletét betiltotta, a templomot csendőrökkel vette körül. A templomból kijövő embereket a megyefőnök által kirendelt katonaság zaklatta, letartóztatásokra is 12. BKMÖL. ÍV. 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratai. Elnöki iratok 711/1859. 13. BKMÖL. IV. 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratai. Elnöki iratok 802/1859. 14. 1860. február 28. és március 4. között 8 személyt tartóztattak le amiatt, hogy kalapját tollal díszítette. A felelősségre vontak között gazdálkodó (Dékány Mihály), birtokos nemes (Kiss Gedeon) városi hivatalnok (Gassich József) is volt, vádlóik kérdésére azzal válaszoltak, hogy a tollal díszített kalapot a nemzeti viselet részének tekintik, azokat a „nemzeti ruhánk iránti kegyeletből" hordták. 10 frt bírságpénz megfizetésére kötelezték őket, ami ellen mindannyian fellebbezéssel éltek. Végül a polgármester elrendelte az ellenük folytatott eljárás megszüntetését és elálltak a büntetéspénzek beszedésétől. BKMÖL. IV. 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratai. Elnöki iratok 185/1860.