Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

A kinevezett hivatalnokokat az állami tisztviselőkre előírt egyenruha viselésére kötelezték. A járási kapitányságok közigazgatási hatásköre lényegében a korábbi időszakhoz képest nem változott.

63 A járási kapitányságok mint bíróságok, elsőfokú bíróságként működtek. Büntető és polgári ügyekben egyaránt a szolgabírói hivatalok — kapitányságok — közreműködését vehették igénybe, amelyek zárlatok, becslések, tanúkihallgatások, nyomozások, árverések lebonyolításában kötelesek voltak segédkezni. A rendezés külön foglalkozott a szolgabírói hivatalok — járási kapitányságok — adó- és pénztár ügyekbeni feladataival. Az egyenes adók kezelését a szolgabírói hivataloknak alárendelt adóhivatal végezte, mely kimutatásait, megkereséseit a szolgabírói hivatalnak terjesztette be további intézkedésre. A községek rendezéséről — ismét csak ideiglenesen — később, a december 16-án kelt főkapitányi rendelet intézkedett.

64 A községi ügyeket két fő csoportra bontották. Azon községi ügyek intézése, — amelyek a községet, mint egészet illették — a régebbi gyakorlatnak megfelelően a tanács vagy a gazdasági gyűlés hatáskörében maradtak. A községi ügyek másik csoportját képezték azok, amelyeket a községi hivatali szervezet, mint az államigazgatás alsó végrehajtó eszköze a ráruházott hatalomból teljesített. Ilyenek voltak az adó, államkölcsön, közmunka, közbátorsági és rendőri teendők. Ezen ügyekben minden végrehajtási hatalom a községi főbírói hivatal kezébe került, melynek élén egyszemélyi felelősként a főbíró állt. A főkapitányi rendelkezés az ügyekezelés módjáról is intézkedett. Az új rendszer életbeléptetési határidejét 1855. január 1-jében szabta meg. A községek számadásáról és tulajdonának kezeléséről külön részletes oktatást bocsátottak ki. A korábban községi hatáskörbe tartozó ügyek közül a végrendeletek őrzését, felbontását és kihirdetését a cs. kir. kapitányságokhoz tették át.

65 A szakigazgatási ágazatokban is lényeges változások történtek, ezek szabályozásáról külön rendeletek gondoskodtak. Az árvaügy kezelése számadási kötelezettség mellett a községi gyámok kezében volt. Az 1851. évi augusztus 19-i rendelet értelmében az árvavagyont a cs. kir. adóhivatalnak illetve ahol létesült, ott az árvabizottmánynak kellett volna átadni. A községi árvabizottmányok 1853-ban alakultak meg a járásbíróságoknak alárendelve, de alig másféléves működés után megszűntek, s helyükre 1855. augusztus l-jétől a járási árvabizottmányok léptek.

66 A járási árvabizottmányok létrehozását maguk a kapitányok is sürgették, mivel a községi árvabizottmányi üléseken a kapitánynak vagy megbízottjának kellett elnökölni, s ezt egyszerűen nem győzték 63. MOKL. 1853. 91-107. 1. 64. BKML. Kf. Félegyházi Cs. Kir. Kapitányság kig. iratai VI. 2754/1854. 65. KML. Kf. Félegyházi Cs. Kir. Kapitányság, II. 1193/1854. polg. 66. BKML. Kf. Kunszentmiklósi Cs. Kir. Kapitányság IV. 7/1855. kig.