Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

ellátni. Ezért javasolta 1855. februárjában a kunszentmiklósi cs. kir. jáási kapitány, hogy a járás székhelyén alakuljon egy központi árvabizottmány. E hivatal tagjait jobban meg lehetne fizetni, s így a szakértelmet is megkövetelni. A javaslat alapján a kunszentmiklósi járásban 1855. július l-jével létrehozták a járási árvabizottmányt, egy számvitehez és joghoz értő taggal, egy pénztárnokkal és egy írnokkal. Elnöke a kapitány lett. A községek egy-egy képviselőt delegáltak a bizottmányba, ők a községi közgyámok voltak.

67 1855-ben a március 4-én kiadott császári nyílt parancs elrendelte az országos kataszteri fbldfelmérést. Ezt követően ugyanezen év december 15-én az igazságügyminiszter új telekkönyvek készítéséről rendelkezett. Elkészítésük igen nehézkesen haladt. A községi munkálatok irányítására járási telekhivatalok létesültek, melyek 1859-ben kezdték meg működésüket. A kataszteri fbldfelmérés, az új telekkönyvezés és az úrbéri törvényszékek felállítása

68

, valamint a megkezdett tagosítások, felszínre hozták a volt kiváltságos kerületek sajátos birtokszerkezetéből adódó problémákat. Világossá vált, hogy a Jászkunságban nem lehet más megyékhez hasonlóan úrbéri törvényszéket felállítani. Virág Dénes kunszentmiklósi ügyvéd ezért egy birtokrendezési bíróság felállítását javasolta a következő feladatkörrel: „a/ a redemptus és irredemptus, ugyszinte a zsellirek közti viszonyok szabályozása és meghatározása, bl a legelő elkülönítés, felosztás s redempcionális forintok utáni birtokarányosítás kivitele, cl az arányosságbul folyó terheknek — például forspontozás, katonatartásnak — szabályozása, s bizonyos kulcs szerinti felosztása, d/ a községek birtokában levő, de határaiktól messze eső pusztáknak függetlenítése, s ebből önként folyó benépesítés, megszállás módjának meghatározása és elrendelése."

69 Javaslatait 1856. január 18-án küldte el Jankovics főkapitánynak és január 22-én már választ is kapott. A főkapitány támogatásáról biztosította az elképzelést. Hangsúlyozta, hogy az a saját nézeteivel is megegyezik, s ezért az ügyben már korábban is tett lépéseket. Az 1853. március 2-án kiadott úrbéri pátensre reagálva felhívta a figyelmet a Jászkun Kerület sajátos és bonyolult birtokviszonyaira, melynek rendezésére az úrbéri pátens nem alkalmazható, s már akkor egy külön bíróság létesítését javasolta. Többszöri sürgetésére a Helytartótanács megígérte, hogy a kerület engedélyt kap egy „politikai comissio" alakítására, ami az úrbéri bíróságoknak a Jászkun viszonyokhoz alkalmazott hatáskörével fog felruháztatni. Külön törvényszék vagy bizottság kinevezésére ennek ellenére nem került sor. A folyamatban levő határtagosítások iratait és a községi birtok67. BKML. Kf. Kunszentmiklósi Cs. Kir. Kapitányság 2178/1855. kig. 68. 1855. dec. 25. belügy- és igazságügyminiszteri rendelet a magyarországi legfelsőbb úrbéri bíróság létesítéséről, melynek célja az úrbéri ügyek, kártalanítások lezárása volt. 69. SZML. JK. Főkapitányi iratok 586/1856.