Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

kaptak. Ilymódon a közigazgatás és jogszolgáltatás ismét egyesült a létrejött vegyes szolgabíróságokban. A Jászkun Kerületben, megalakultak a cs. kir. kapitányságok, melyek közigazgatási hivatalként működtek, de ugyanaz a kapitány egyben a cs. kir. járási kapitányság mint bíróság vezetését is ellátta. Kivételt képezett a Jászberényben korábban létesített I. osztályú bíróság, ami továbbra is önálló járásbíróságként működött. A jászberényi cs. kir. kapitányság pedig tisztán közigazgatási „szolgabíróság" maradt. A többi járási hivatal így két funkciót kapott, ami a jászkunok számára bizonyos mértékig az egykori jász és kun kapitányságok kettős funkcióját idézte fel. A szolgabírói hivatalok szervezése országosan személycserékkel és területi átcsoportosítással járt. A vegyes járási hivatalok szervezésére bizottság alakult. Feladata az új járások kialakítása, valamint az adóközségek megállapítása volt. A Jászkun Kerületben a korábbi 5 közigazgatási és 7 törvényszéki járás helyett 6 járásba sorolták a községeket és pusztákat.

61 Az új járásra tagolás 1854. január 6-ra készült el. Alapnak az egyes községek és pusztáik területi nagyságát és népességszámát tekintették. 1853-ban került át Heves megyéből a jászapáti járásba, a Ladány és Kisbér között fekvő Kürt puszta. A Jászságtól területileg elkülönült jász tulajdonú kiskunsági puszták közigazgatásilag a kiskunsági járásokhoz kerültek, kivéve Kara és Kocsér pusztákat, amelyek a jászapáti járáshoz csatoltattak. Ugyanekkor az apáti járásba sorolták a Mihály telekkel határos Mizse és Tótkér pusztákat, amelyek nem jász birtokok voltak. A karcagi járás 51682 fő népességű lett, ami a legkisebb kunszentmiklósi járásnál — 18326 fő — csaknem kétszer népesebb volt, az előbbit mégis egyben tartották, s így ismét azonos maradt a volt Nagykun Kerülettel. A kapitányok 1850 óta hangoztatott óhaja a kerületi székhely áthelyezésére szintén nem valósult meg. A szervezés időszakában 1853 áprilisában még folytak tárgyalások a járási székhely Kisújszállásra helyezéséről. A város épületet is ajánlott. Április 9-én a főkapitány az ajánlat elfogadását nyugtázta, 19-én azonban indoklás nélkül leállította az ügyet, mondván a „kapitányi hivatali helységek többé nem szükségesek, a tárgyalások megszüntetendők.'*

2 A volt Kiskun Kerület viszont tovább osztódott, hiszen a kunszentmiklósi és félegyházi járás területéből Halas központtal kiszakították a halasi járás területét. (Lásd III. táblázat). A járások közül a jászberényi járásban tisztán politikai szolgabíróság, a többi ötben vegyes közigazgatási és törvényszékijárás alakult. Az új járási kapitányi hivatalok 1854. április 29-én léptek életbe. 61. BKML. Kf. Kunszentmiklósi Cs. Kir. Kapitányság 42/1854. kig. 62. SZML. JK. Főkapitányi jkv. 3033/1853., 3830/1853.