Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

lehet megadni, hajlandónak mutatkozott.' A javaslat a kerületi hatóság és járásainak határaira, a hivatali és szolgai személyzetre vonatkozott. A Helytartóság által kidolgozott, a községek ideiglenes rendezésére vonatkozó utasítást a Jászkun Kerület szeptemberben kapta meg: „Utasítás a községi közügyek ideiglenes szabályozására Magyarország szabad kir. városaiban s rendezett tanáccsal bíró egyéb községeiben" címen. 9 A járási kapitányokat utasították a választók összeíratására, valamint arra, tegyenek javaslatot az egyes polgármesteri állások betöltésére. A javaslatok elkészültek. 1851. november 30-án azonban már arról kaptak értesítést a kerületi kapitányok, hogy „a közbejött körülmények miatt a községi rendszer életbe léptetése egy időre elmarad."

60 A községi tisztválasztó gyűlések ennek ellenére novemberben lezajlottak, az új tisztségviselőket az ott választottjelöltekből nevezték ki. 5. A DEFINITIVUM IDŐSZAKA 1853. MÁJUS — 1860. JÚNIUS A Magyarországon bevezetendő végleges közigazgatási rendszer szervező rendeletét 1853. január 10-én a császár jóváhagyta, és a belügyminiszter, pénzügyminiszter és igazságügyminiszter ellenjegyzése után január 19-én közzétették. A szervező rendelet az 1850. óta érvényesülő elvet vitte tovább, amely az ország közigazgatásának dekoncentrációját határozta el, s ezért azt a korábbi öt kerületre építette. A kerületek irányítására, a volt kerületi kormányzat, helytartósági osztállyá alakult. 1853. január 20-án kinevezték a helytartósági osztályok vezetőit. A Pest-Budai közigazgatási kerület élére a Budai Helytartósági Osztály — melybe a Jászkun Kerület tartozott — vezetésére, a korábbi kerületi főispánt Augusz Antalt nevezték ki. Tényleges működését az osztály 1853. május elején kezdte meg. Ezután megkezdődött a megyei és járási hatóságok átszervezése. A megyei hatóság, azaz a Jászkun Kerület hatásköre és vezetője változatlan maradt. Megnevezésében is főkapitányi rangot viselt, bár a rendelet, eltérően a korábbi „ideiglenes szervezési rendelettől", külön nem tért ki a megyefőnöki elnevezés kivételes megváltoztathatóságára. Lényeges változtatásra az alsófokű igazgatási hatóságnál, a szolgabíróságnál — -a Jászkun Kerületben ezt kapitányságnak nevezik — került sor. A járási közigazgatási hivatalok nem csak politikai közigazgatási ügyekre, hanem igazságszolgáltatási ügyekre is kiterjesztett hatáskört 58. SZML. JK. Főkapitányi jkv. 3496/1851. 59. Csongrád Megyei Levéltár, Szegedi Központ, Csanád megye cs. kir. Megyehatóságának iratai 5729/1851. Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása 1849 és 1860 között. 210211. 1. = In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből XIV. Szeged, 1989. 60. SZML. JK. Főkapitányi jkv. 8351/1851.