Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

Az új járásba sorolás közigazgatásilag a Jászság területébe kebelezett néhány szomszéd községet. Heves megyéből a jászberényi járásba került Monostor és Tarnaőrs falu, valamint Kerekudvar puszta. A jászapáti járáshoz csatolták Alattyán és Jánoshida volt Pest megyei falvakat.

55 Alig fejeződött be az új járások szervezése, a karcagi járási kapitány ismét felvetette a Nagykunságot magába foglaló közigazgatási járás kettéválasztásának szükségességét. Mint utólag kiderült, a Nagykunság egybentartását lakossági igény támasztotta alá. A lakosok ugyanis féltek attól, hogy a századok alatt kialakult kapocs a közigazgatási kettéosztással megszűnik. A tapasztalat azonban ismét bebizonyította, hogy a nagy kiterjedésű járás irányítása a megnövekedett követelmények szerint nem végezhető el a járási terület szélén fekvő Karcag központból. A kapitányoknak ugyanis időnként a helyszínen kellett megvizsgálni a községek igazgatását. A karcagi járásban ez a nyári időszakban öt napot vett igénybe, míg az őszi esőzések által megrongált utakon 10 napot lehetett számítani. Ezek az okok már a szervezés idején is ismertek voltak, ezért a Nagykunságból két járást terveztek formálni, de végül ez csak a törvénykezési vonalon valósult meg. A másik problémát a székhely kijelölése okozta: Karcag helyett a kedvezőbb fekvésű Kisújszálláson kívánták a kerületi házat felépíteni. A tervvel Kisújszállás is egyetértett, de végül ez az óhaj sem valósult meg.

56 Kompromisszumos megoldásként Kunszentmártonba helyezték Kenéz Elek alkapitány székhelyét a közigazgatási ügyek intézésére. A községekben a vátozások, a községi igazgatás ideiglenessége, a tisztviselők tömeges lemondását váltotta ki. A fizetéseket nem kapták meg, mert azok még nem voltak megállapítva. E tekintetben alig volt különbség a kerület helységei között. A kapitányok havi jelentéseikben hasonló panaszokat továbbítottak a Kiskunság járásaiból és a Nagykunságból. A korábban nagy tiszteletet kiváltó, s részben a feladatot ezért is vállaló tanácsbeliek hatásköre a járásbíróságok felállításával lecsökkent. Ugyanakkor a megnövekedett adminisztrációs feladatoknak különösen az idősebbek alig tudtak megfelelni. 7 A lemondókat többnyire sikerült meggyőzni, hogy amíg a rendezés meg nem történik folytassák hivatalukat. Voltak olyanok is, akik kitartottak távozási szándékuk mellett, az ő feladatukat a maradóknak, legtöbbször a jegyzőknek kellett ellátni. Az új községi szervezetre a főkapitány már 1851 elején elküldte javaslatát a kerületi főispánhoz. A főispán válaszában közölta: „helytartó úr 0 n. méltósága azon szervezetet amennyiben a jelen kivételes állapotban 55. FODOR Ferenc: A Jászság életrajza. Bp. 1942. 103. 1. 56. SZML. Karcagi Cs. Kir. Kapitányság hivatalos eljárások és fogalmazványok jegyzőkönyve. 18517269., 627., 735. 1. 57. BKML. Kf. Prot. Pol. 25. 651-653. 1. SZML. Karcagi Cs. Kir. Kapitányság hivatalos eljárások és fogalmazványok jegyzőkönyve, 18537262., 605., 1192. 1.