Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

bérletek 1851. október 31-ig tartottak. Tehát már folyamatos, korábbi feltételekkel megkötött egyezségeket kellett volna módosítani.

50 Megjegyzendő, hogy áprilisban a fogyasztási adót a 2000-nél kevesebb lélekszámú helységekre is kiterjesztették. Az adózás ügyeinek irányítása és ellenőrzése 1851. február 20-tól új országos hatáskörű szerv a Magyarországi Pénzügyi Országos Igazgatóság fennhatósága alá került. Az országos pénzügyi igazgatóságnak alárendelve 18 Pénzügyi Körzeti Igazgatóságot létesítettek. A Nagykun és Jász Kerület valamint a Heves megyéből közbeeső részek és TarnaŐrs helysége a szolnoki, a Kiskun Kerület a Pest-Solt megyéhez beosztott Kocsér és Kara puszták kivételével a Szegedi Pénzügyi Körzeti Igazgatósághoz tartozott.

51 Az átalakulás másik lényeges törekvése a közbiztonság megtartására irányult. Kiépült a csendőrségi szervezet, s a községen belül a rend és csend fenntartása kizárólag csendőrségi feladattá vált.

52 A pénzügyi és csendőrségi szervezet alakításával párhuzamosan az 1850. december 21-i császári határozat jóváhagyta az ország új közegészségügyi szervezetét.

53 A Jászkun Kerületben egy megyei főorvost, 7 járási orvost és 7 járási bábát neveztek ki. Az állategészségügy fenntartására pedig az egész Pest-Budai közigazgatási kerületre 3 állatorvost. A megyei főorvost és a járási orvosokat a járáshoz tartozó egészségügyi tisztviselőknek tekintették, akiknek irodai munkáit a megyei és járási irodák végezték. Mindezen állami hivatalok működési területe az új közigazgatási járásokra, illetve azok szervezetére támaszkodott. Ez megkövetelte a közigazgatási szervezet gyors átigazításának végrehajtását. A Pest-Budai kerületi főispán, Augusz Antal 1851. március 17-re tűzte ki azt az értekezletet, amelyet a megye rendezésére hívott egybe.

54 Az új közigazgatási szervezet gyakorlatilag áprilisban lépett életbe. Megtörtént a járási székhelyek kijelölése és a járási beosztás. (Lásd II. táblázat). A rendezés fő szempontja volt, hogy a közigazgatási és törvénykezési járás egybeessen. Az elv szerint a félegyházi járást félegyházi és halasi járásra kellett volna szétválasztani, de ez közigazgatási szempontból nem történt meg. A félegyházi járás területi illetékessége változatlan maradt, az irányítás azonban megoszlott a járási kapitány és alkapitány között. A járási alkapitány székhelye Halas lett, s a továbbiakban a Halasra vonatkozó rendelkezések és jelentések rajta keresztül jutottak el az illetékesekhez. Bizonyos esetekben viszont a Félegyházán működő járási kapitány is belépett e hivatali láncba. 50. BKML. Kf. Kunszentmiklósi Cs. Kir. Kapitányság levelező könyve 1850. márc. 25. 51. SZML. JK. Főkapitányi iratok 1087/1851. BKML. Kf. Félegyházi Cs. Kir. Kapitányság, beadványi jegyzőkönyv, 1851. 256. 1. 52. A volt pandúr rendszer 1851. okt. 18-án szűnt meg. 53. BKML. Kf. Félegyházi Cs. Kir. Kapitányság, beadványi jkv., 1851. 242. 1. 54. u.o. 1851. 577. 1.