Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

megsegítését, valamint innen fizették az arra képtelenné vált birtokosok helyett a közadót. A községekben ezért a királyi haszonvételek jövedelmeinek elvonása, illetve minden azt érintő változás felháborodást keltett. Az előkészületek az új adónemek bevezetéséhez a kerületek panaszai ellenére nem álltak le. A népesség száma mellett bekérték a szeszesitalok és vágómarhák kimutatását, a bortermés mennyiségét 10 évi középszámítás szerint, valamint a sör és pálinkafőzés adatait. Megkezdődött a csendőrőrsök megszervezése. A csendőrség közbiztonsági feladatokat ellátó, valamint a polgári közigazgatás és jogszolgáltatás végrehajtó szerveként jött létre 1849-ben.

34 A csendőrség ideiglenes szerkezeti törvénye 1850. január 18-án kelt, de Magyarországon az ostromállapot miatt nem került bevezetésre. Haynau 1850. március 25-én adta ki azt a rendeletét, amely szerint a csendőrség ellen elkövetett szóbeli és tettleges bántalmak Magyarországon haditörvényszék által tárgyalandók.

35 A csendőrőrsök részére szükséges épületekről és felszerelésekről a megyei közigazgatási hatóságoknak kellett gondoskodni. A fenntartási terheket pedig a községekre hárították. Az új adónemek bevezetése és a csendőrség szervezése, osztatlan ellenszenvet váltott ki a lakosság körében. Mindezek mellett a Kiskunságban elterjedet a „biztos kútfőből vett hír", miszerint a Kiskun Kerület helységeit egymástól elszakítani, sőt egyes kerületbeli helységeket különkülön szomszéd hatóságokhoz beolvasztani tervezik.

36 Ezért a félegyházi közgyűlésből kérést intéztek a miniszteri biztoshoz, melyben a kerületek egy politikai testületben tartását kívánják. A megnyugtató válasz hamarosan megérkezett. A kerületek továbbra is együtt maradtak. Az ország véglegesnek szánt új közigazgatási szervező rendeletét a császár 1850. szeptember 8-án hagyta jóvá. A császár által jóváhagyott szervező rendeletet a belügyminiszter szeptember 13-án adta ki.

37 A „szervező rendelet" szétválasztotta a polgári és katonai igazgatást, részletesen taglalta az egyes tisztségviselők hatáskörét és azokat az ügycsoportokat, amelyek irányításuk alá tartoztak. Az országos szervező bizottmány — vezetője Geringer — szeptember 28-án hirdette meg a pályázatokat az új közigazgatási állások betöltésére. Novembertől megszűnt a katonai biztosok hivatala. A korábban felügyeletük alá tartozó katonai tiszti lakokat és épületeket leltár szerint átadták a járási kapitányoknak. A továbbiakban a felügyeleti jogot a kapitány vagy megbízottja gyakorolta.

38 34. A Monarchia egész területén való felállítását Ferenc József 1849. június 8-án hagyta jóvá, Magyarországon való felállítására vonatkozó rendeletet 1849. június 22-én tette közzé Haynau. 35. MOKL. 1850. VII. 41. 36. BKML. Kf. Kgy. jkv. 1. 202. 1. 1850. szept. 8. 37. Hivatali utasítás a közigazgatási hatóságok számára Magyarországon a belügyminisztériumnak ezen koronaországbani politikai hatóságok szerkezete iránt. Buda, 1851. MOKL. 1850. 474^78. 1. 38. SZML. Apáti Cs. Kir. Kapitányság rendeletek jegyzőkönyve. 4520/1850.