Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

4. A PROVIZÓRIUM IDŐSZAKA 185L JANUÁR — 1853. MÁJUS. A „szervező rendelet" kimondta, hogy Magyarország élén helytartó áll. Az ország öt közigazgatási kerületre oszlik. Egy-egy kerület irányítását császári-királyi főispán végzi. A kerületekbe tartozó megyéket a megyefőnök irányítja, aki a főispán alárendeltje. A Jászkun Kerület a Pest-Budai közigazgatási kerületbe soroltatott, melybe kilenc megye negyvennégy járása tartozott. A politikai közigazgatás legalsóbb fokú területi egységei, ajárások élére járási biztosok kerültek közigazgatási szolgabíró elnevezéssel. A Jászkun Kerület megyefőnöke a jászkun főkapitány címet viselhette. Véglegessé váltak azok a területi változások, melyeket az új közigazgatási irányítás elvei szerint alakítottak ki. A Jászkun Kerület területe 85 négyzetmérföld volt, 209355 lakossal. Összességében tehát nem változott a területe, de ez nem jelentette azt, hogy a kiskunságiak már említett „biztos hírforrása" tévedett volna. Történtek területi változások, és a községek járásokba sorolása is megváltozott. Kocsér és Kara kiskun pusztákat Pest>Solt megyéhez csatolták, viszont a Jászságba kerültek Pest és Heves megye ott levő enclávéi, Péteri és Kömpöc puszta, valamint a Heves megyei Tarnaőrs helysége. A törvényszéki járások száma ötről hétre növekedett. A Kiskunság korábbi két törvényszéki járása helyett három lett, Halas Kun szentmiklós és Félegyháza központokkal. A Nagykunságban pedig a korábbi egy helyett kettő: Karcag és Kunszentmárton székhelyekkel.

39 A közigazgatási és törvénykezési hivatalok és feladatok kettéválasztása tehát továbbra is érvényben maradt. A területi beosztás megváltoztatása csupán annyi módosulást eredményezett, hogy a tisztán közigazgatási és tisztán törvényszéki járások területi hatásköre nem fedte egymást. A Pest-Budai kormányzati kerület élére 1850. december 8-án nevezték ki a magyarországi helytartónak alárendelt Augusz Antalt. Maga a kormányzat 1851. január l-jétől lépett életbe. A Jászkun Kerület főkapitánya továbbra is Jankovics György maradt, s az első hónapokban a járásokban sem történt lényeges személyi változás. A közigazgatási járások változatlanok maradtak. Az átalakulás elsősorban az új hivatalok létrehozásában nyilvánult meg. Legfontosabb kérdésként az új adónemek kivetésének és beszedésének mikéntje jelentkezett. Megalakultak az adóközségek. Egy-egy község az adófizetési szempontból hozzácsatolt pusztákkal alkotott egy adóközséget. Az adóközségek kialakításakor sok problémát okozott, hogy a cs. kir. becslő biztosság 39. SASHEGYI OSZKÁR, 1965. 294. 1.